Fekszem az ágyon , s közben nézlek téged.
Egyetlen csókodtól érzem a véget.
Mert szeretlek téged .

A házépítőmunkás férj este hazatért

fárasztó munkájából, és a feleségét

elmerült versolvasásban, ágyban találta,

vacsora nem volt tálalva, a férj halálra



idegesítette magát. - Nézd, nem főztem,

mert a délutánt én Petőfivel töltöttem.

- Jó, hogy nem tagadod, hisz itt hagyta ernyőjét,

majd ...

Könnyekből fakad most létünk rózsája,
Vörösen izzik országunk porában.
Vérszínű szirmain éhség ver tanyát,
Hallgasd meg Istenem esdeklő szavát!

Taníts meg Uram mindenkit szeretni,
Bűnt és a rosszat örökre feledni!
Ültess a szívekbe tövistelen rózsát,
Ne szúrja,tiporja e hazának \"porját\"!

Kemény a talp,mi rajta jár ...

Ős i fény,
hűvös táj.
Ez a fény
dermedt már.

De ha csak
a fény hűvös,
nem nagy baj.
A szív ha hűvös,

ezen már
nem segít
itt semmi már
nem melegít.

A virágok integetnek,
leveleikkel beszélgetnek.
Levélszavaik szelídek,
kifejezői sok szépségnek.

A virágok nem hazudnak,
mivel azt Ők nem tudnak.
Díszei Ők sok lakásnak,
szépítői minden napnak.

Mézeshetek után, a fiatal férj
keserves ábrázattal rágja sertés -
flekkenét. - Óh, drágám, teljesen nyers még
ez a étel. A szép szőke feleség

tiltakozik, mindent a recept szerint
csinált. - De, meg sem gyújtottad a gázt, tök
hideg a hús! - Mért’, kellett volna? Nem írt
róla egy árva szót sem a szakácskönyv!