Szellő lebben,
ébred egy szép nap,
lassan cseppen,
olvad a jégcsap;
hóvirág kél,
felmosolyog ma,
napsugárral
összeragyogva.

Napfény cikkan,
lobban a tájra,
fényben fürdik
hóvirág száza;
fűszál rezzen,
tavasz, ha ballag,
zölddé válnak
az alvó gallyak.

Megy a postás. Nehéz bőrtáskájában levelek,
pénzek, embertől embernek szóló üzenetek.
Őt nézve eszembe jut, vajon Őt ki kérdi meg?
Az Ő vágyai, álmai vajon milyenek?

Vannak-e titkolt vágyai, vannak-e álmai?
Nem fájnak-e a súlyos tehertől gyötört lábai?
Eszünkbe jut-e néha, becsülik-e az ügyfelei?
Ő nem gondol semmire. Némán viszik a ...

Manapság is édes szerelemben élek,

de örömeit mindig arányban érzem

az elvesztésüktől való félelmemmel…

E szerelem úgy jött, mintegy láz, tetszése



szerint, ebbe bele sem avatkozhattam,

megláttam Őt ott, ahová véletlenül,

(nem egészen önkéntelenül) csapódtam.

Életem azóta szép, ha kéretlenül

...

Nézem a havat az ablakomból.
Cukrot szórtak a lehűlt környékre.
Csillog minden a finom porhótól.
Hidegbe dermedt e téli béke.

A fákon néhány barnult levél
tör be a hó fehérjébe.
A táj még álomba dermedt. Nem él,
mert a télnek még nincsen vége.

- Kérem, melyik vonattal lehet most a
leggyorsabban Budapestre eljutni?
- kérdezem a fess forgalmistát Ócsa
állomásán. - A gyorsvonat az tuti

jön öt percen belül, a személyvonat
pedig három óra múlva érkezik.
Én mégis azt tanácsolnám magának,
hogy a személlyel menjen. - Miért tetszik
ezt javasolni, hiszen lassúbb és sokkal
később ...

Marketinget tanulva várt egy feladat,
kikérdezni egy autókereskedőt,
vajon hatékony módszernek tartja - e a
hirdetést. - Nézd, nem vagyok álszenteskedő,

megmondom őszintén: igen, jelentkezett
a hatása, mégpedig azonnal - felel
meggyőzően. - Fel kellett adnom egyszer egy
hirdetést, tudod, amikor is elveszett

a telepet őrző kutyám, még ...