Faág roppan a ligetben,
madár röppen fel ijedten,
elsuhan, szétnéz a parkban,
pihen a barna avarban.

Bokor környékét bejárja,
élelmet kínál a nyárfa;
bukfencet vet a pajkos szél,
fusson már el a karcos tél!

Természet, amit szertehint,
madárka rálel, feltekint;
kis szívét boldogság járja,
dalából kicseng hálája.

Emese leányom kérdőn, először
az anyjára néz, utána rám. Többször
ide – oda vált az okos tekintete,
végül is felém fordulva teszi fel e

kérdését. – Apu, mondd, miért pont anyut
vetted el feleségül? Jé, most magunk
között vagyunk, ez magas labda. – Édesem,
még Mesi is ezt kérdezi, nem érdekes?

A meggondolatlan, buta kis maci, a torkos, csacska,
a finom, édes cukrot sűrűn ropogtatja.
Reggeltől estig csakis az édességet fogyasztja.
Olyan, mint gyümölcs, a főzelék kedvét nem vonzza.
Este a mosdásnál csakis az Ő fogfekéje tiszta.
Fogát egyre sűrűbben lepedék bomlasztja.
Mindig mondja neki aggódva anyja, apja:
-Édes bocsom! Nem lesz ez jó, Te ...

Kitesz egy feliratot a zöldséges:

Hazai görögdinnye, engedményes

áron, száz forint per darabja, három

négyszáz forintért kapható, ma! – Várjon



már – beszól egy vásárló – nevetséges,

az egész, merthogy négy darab mézédes

dinnye járna négyszáz forintért! Ekkor

a zöldséges engedékenyen, ...

Fájó, de immár több mint két évtizede,
hogy a mindenkori kormányunk hiteget
bennünket, csalfa vak reményeket keltve
áltatnak, megtévesztenek minket egyre:

mindent értünk tesznek, mondják ( hit nevében),
igaz, a meggyőződésnek, a hívésnek
ismérve, akkor is hiszünk benne, kérem,
ha az éppen ellentmond a józan észnek...

A skót egy szép meztelen nőt
nézeget egy képeslapon.
Kortyol az előtte lévő
szódavízből, s érces hangon

felüvölt: - Ez így nem mehet
tovább! Mi vagyok én, költő?
Minő fertő, minden pénzem
nőkre és piára költöm!