Mi ne látnánk, hogy csak Anyag varázsol,
állít, bíztat, kételkedik, vagy cáfol?
Olykor meg rá- rádörmög erre-arra,
mint mesék kedves, medvés öregapja.

Bár lehetne felénk kitárt szabadság, -
de jövőből mit hozott végül? Rab Mát.
S mit teremtett? Oly tökéletlen népet,
amely jót rosszra könnyen átcseréltet.

Az Anyag költ, és sohasem a ...

Míg ballagok a Józsefhegyi úton,
eltűnődöm: miért hegy, mikor domb csak?
Hát, persze, ezt-azt átnevez az érdek,
s nem csupán dombot, - mennyi más fogalmat!
Tetszik nekem ez a kis félvad Éden,
különösen most, mert díszben a hársfa,
s lombruhájára halvány sárgát öntött,
s illatot lengő virágfiolája.
Kopóid jönnek, Ádám, jól ...

Sajnos megszűnt a lapom, utcára
kerültem, ügynöknek jelentkeztem.
- Mondja uram, van tapasztalata
az értékesítésben? - kérdezte

a személyzetis. - Hogyne. Eladtam
a házam, az apám Mercédesét,
a jóanyám zongoráját és a
szép feleségem összes ékszerét...

Egy gimnáziumi osztálytársnőmmel

futottam össze a Duna Plázában,

egykori gyönyörűszép szeretőmnek

(kit én hagytam faképnél, s hálátlan



fráternek tart azóta) sűrű könnyek

jelentek meg kék szemében. Erősen

átölelt és elcsukló hangon összes

bánatát rám öntötte. - Látod, szörnyen



nézek ...

A Nap gyengén világít.
Borongós a reggel.
A Balaton hullámzik,
de nem nagy erővel.

Az égen szürke felhők állnak.
A napfényt gyengén megszűrik.
A parton emberek sétálgatnak.
E szép táj elhat a lelkemig.

A parti csend lelkemben gondolatokat teremt,
melyek általam írt sorokban jelennek meg.
Leírom az ihlet idejében meglévő jelent,
ami ...

Tűnődöm a Balatonon,
amelyen ma vihar tombolt.
Most fény csillan a habokon.
Változatos vagy Balaton!

Olyan, mint maga az élet!
Egyszer tombol, máskor békés lesz.
Egyszer tele derűs fénnyel,
máskor dühöng vad szeszéllyel.

Ámde most reméljük, hogy megnyugszik.
Búcsút int a Nap, s lenyugszik.
A látóhatár mögé bújik
és ott marad ...