Őszbe fordul már a táj.
Susognak az őszi fák.
Leveleik sárgulnak,
majd a földre lehullnak.

A Balaton most csendes,
szélviharoktól mentes.
Rajta vitorlások állnak.
A kedvező szélre várnak.

A Nap még süt, ereje még van.
Erő van minden sugarában.
De estére kelve már elfárad.
Helyet ad a hűvös éjszakának.

Józsefhegy. Nyár. Vadszilva, vörös, sárga.
Kéklik katáng szerénykedő virága.
Pár szem dió, s mandula már beérett, -
a többi még nem. Lépcsők elém lépnek.
Kifakult fűben élénkszemű szarka
bogárra les, elsétál erre-arra.
Ég és felhő játéka fent: öröklét?
Árnyékmesék közt elszundított törpék.
Sáska ugrik, s aki leszökken ...

Fel! Fel, magyar! Ha rokkant vagy,
akkor is, most, talpra,
s hazafias \\\"Jobbra át!\\\"-tal
ránk szavazz, - ne balra!

Gondolj győztes honi múltra:
tatárra, törökre..
Nem lesz hazánk, Magyarország,
EU gyarmatföldje!

Fel, fel, magyar! Irtsd az ellent!
Kardod vágjon balra!
Az EU bank? Az nem magyar!
Ördög csúnya bankja!

Magyar! Bátor ...

Igaz, kibírhatatlan tudok lenni,

amikor is értelmetlen munkáról

van szó. Néhányan emiatt semmit -

tevéssel vádolnak, igen frusztráló



módon, mivelhogy, ha a természetem

okolják hibáimért (vannak), attól

még nem változik meg, semmiképpen sem,

hibáim természete, attól tartok...

Tanulni nem jó a verset,
- szavalni szeretem -
zongorázni is imádok,
csak gyakorolni nem.

Táncolni – táncolni nagyon,
táncközben pihenek,
nem fáradok el akkor sem
ha vége közeleg.

Mindig nyaralni szeretnék!
Az úszás is jöhet,
az olvasást elfelejtem
egész nyáron szünet!

A matekra, a körire
ránézni sem ...

Balatonszárszón egy helyes szőke nő
böngészi a település térképét,
majd zavartan megszólít: - Ön előtt
érkeztem ide, legalább hét és fél

perce , eközben rámutat arra a
karikára, melyre rá van írva, hogy:
„Ön itt áll.” Megtudná mondani, honnan
is tudhatják ezek,hogy én hol vagyok?