Bennem sorokat, versszakokat érlel, témákat szül e táj.
Itt élt Ady Endre, Tóth Árpád, Csokonai Vitéz Mihály.
A történelem itt is nemcsak zajlott, hanem most is zajlik.
Csatazaja évszázadok óta jó messzire elhallatszik.
De a tudomány ,,tüze\\\" is az egek magasáig lángol,
s terjeszti a tudós élet bölcsességét e városról!

Orchidea a szeretet virága
csodálatos illatát árasztja
a szeretetre vágyó világra!
Aki ezt adja, szeretetét adja,

aki kapja, az az Őt szerető szívébe zárja!
Mily gyönyörűség így tekinteni e világra,
a szeretetnek varázslatos álomvilágára.
Nekünk ezt mondja a nálunk pompázó orchidea.

Fölkel a Nap. Ő nem álmos.
Fényt ad Ő a szép tájhoz.
Jó neki! Hisz nem álmos!
Ásítok egy jó nagyot
és kávézáshoz fogok.
Jók ezek a szombatok,
még jobbak a vasárnapok!

Nem kell sehová rohanni!
Lehet kávézva álmodozni!
Vagy mégsem? ... Ez mi?
Hang ébreszt fel: - Gyere enni!
A párom hív reggelizni.
- Megyünk gyümölcsöt ...

Sül a süti. Csillagforma.
Felkerül majd a fenyéfára.
A másik süti Holdat formáz.
Helyet magának tálcán talál.

Készül a sok remek karácsonyi süti.
Mind az ünnepi asztal fényét növeli.
A készítő a szívét is beléjük adja.
Egész szerető lénye van minden darabban.

S ha majd este fáradtan megpihen,
tettvágya van ebben a sok ...

Az életünk nemcsak búza,
néha ocsú.
Beléptünk a váltó korba,
ez nem búcsú.

Szeretettel leküzdhető,
sok bánat és gond.
De vajon az levethető,
ami lelket ront?

Versében ,,Míg állni látszék az idő ...
mondta vágyakozva a híres költő.
Az idő akkor rohan, amikor nem illő
és akkor áll, amikor rohanhatna Ő.