Ittam a hegyeink parázsló borát
Csókoltam néma éji angyalt
Ütöttem pohárral a dal ritmusát
Míg csak rám nem talált a hajnal

Ó a tánc elült a dalnak vége már
Haza ballagunk én s a hajnal
Lehajtom fejem szívem félrevert harang
Összefogódzunk én s hajnal

Jártam az erdőt a hegyeken túl
Egymagamban a fölkelő nappal
Dúdoltam magányom ...

Az égbolt mintha nem is ünnepi lenne,
úgy burkolózott be a szürke fellegekbe.
Tegnap viszont napfény ragyogott az égen.
Reménykedtünk az ünnep szépségében.

De az ünnep ennek ellenére is szép,
mert érezzük a csodálatos lelkiségét,
hisz kimutatja a hitünknek az értékét,
nagyon magasztos, meghitt, tiszta érzését.

Az igazi szépség nemcsak ...

Egy anyának
soha sincsen rossz gyermeke,
bármilyen is,
szeme fénye, a mindene!
Mosolyogva
nézi őket, és imádón,
ölelésre
tárja karját, megbocsátón.

Anyáknál a
szomorúság ritka vendég,
gyermekei
bármennyire kedvét szegnék:
rossz hír után
mint a főnix, újjáéled,
megnyugtatja,
élteti az ölelésed. ...

Albérletekben, eldugott hónapos szobákban
Nem öltözök fel majd és nem vetem be ágyam
nejlon zacskóban a kenyeret a hűtőben tartom
Fejemet éjente saját kezemre hajtom.

Most Tamás tán könyököl a híd korlátján
Bámul a szélesen hömpölygő vízbe
A zsebében lapuló dohányszemcsékkel
Szavak peregnek a mély feledésbe.

Ó álmok és múltak ...

Zene lengi körbe a teret,
elvarázsol, betölt testet, lelket.
A fákat szinte körülölelve
ivódik be a szívünkbe, lényünkbe.

Zene! Te csodálatos művészet!
Hassál az egész életünkre!
Még a Nap is nevet az égen!
Sugarai simogatnak szépen.

szétterülve a majálisozó tömegen,
s megpihenve az udvari térségen
elsimulnak e kora nyári ...

Közepesen erős szél borzolja a habokat
buzgón noszogatva a különböző vitorlákat.
A túlsó parti nádas zöldje visz nyugalmat
ebbe a tóparti, mozgalmas világba.

A Velencei-tó felszínén mint tört üvegcserepek
a bősz szél által gerjesztett hullámok kergetőznek,
fehér tajtékukkal dühöngve a partnak ütköznek,majd ott megnyugodva, kisimulva a tájban ...