Május felé megyünk. Még április van.
A kert emléke úszó fénysziget.
A madár szétnéz. Ugrik, másik ágra.
Árnyékfoltokon hangja átbiceg.

Csak a fény él, és testvére, az árnyék?
Rezdül a lég, de minden hang halott.
A kérdésekből épül fel a lélek.
Azt hiszed róla: halhatatlanod?

Május. Küzdelmek. Mátyásföldi utcák.
Mitől is ...

Irodalom? Olykor furcsa vadon.
Látsz előugró indiánokat.
Kiáltásuk harcias posztmodern,
s olvasójuk, ha olvas, - áldozat.

Billeg félig jobb, félig bal legény.
Valót, ha lel, hasznára írja át.
Divolinázik, felültet, s leül.
Várja saját személyi kultuszát.

Ez is jelen táj: Wass-korszakbeli
(aranykor csupán annak, aki lop).
Fél-népies ...

Európa álmai? Jobbat kérők
néha, máskor védnek rút tegnapot.
Botorkál e legyengült, rokkant földrész:
félig haldokló, félig már halott.

Agyából sok minden kihullt. Felejtett
bajszos bohócot, s milyen volt a nép
mikor mundért öltő hisztériája
vitte a fegyvert, - s vele szégyenét.

Egy gondolatig olykor majdnem eljut
az álma, mit ...

Nem tudom
gondoltok-e a halálra ?
Én gondolok a szerelemre
egy perzselő édes csókra
amiről olykor álmodom
s egy érintésre
ami egy forró, ujjongó sóhaj
amitől lázasan feltámadunk
bár a harangok Rómába
mennek én vad ,viharos vágyat
szeretnék ébreszteni benned
hogy örülj nekem
hogy ölelj át mint szél a fákat
mint ereimben a vér a ...

Szirmaikkal bólogatnak
az Égen fénylő Napnak.
Hírhozói a Tavasznak,
a már várt megújulásnak!

Kis ibolyák! Jó hírt hoztatok!
Vártuk a melegebb időszakot!
A Kikelet reményét hoztátok
Ti csodaszép kék szirmú virágok!

Halász István
Rózsavölgy, 2016. március 18.

Két falevél találkozott
a befagyott patakot fedő jég
alatti kíméletlen sodrásban.
Összetapadtak a kavicságyban
s a vastagodó jég súlya
egymásba préselte
egy régi tavaszon hozott
változhatatlan erezetüket.
A jégkristályok lassan és erősen
fűzték egybe a két levél szövetét,
s a fagyban fogant szenvedély
új világot ...