Szikes, magyar pusztán, izzó napsütésben,
Gulya legelészik a gémeskút tövében.
Olykor elbődülnek, nyakukat kinyújtva,
Borjuk szopni készül a tehénhez bújva.

A gulyások vígan főzik a jó gulyást,
A marha nem tudja -, miből e paprikás.
Bizony minden korban, ez a gulyás marha,
Amúgy a javából, jó nagy volt a szarva.

Van hamis ...

Már rőt avar zizeg talpunk alatt,
és elborítá erdőnk útjait.
Van közötte sárgásbarna, s zöldes,
de összességben rozsdabarna mind.

Míg lágyan hull a fáknak levele,
mintha egy-egy könnycsepp lenne az.
Egy siratódalt dúdolgat a szél,
téli álmot hoz majd, s új tavaszt.

Ne sírjatok ti ligetnek fái,
hiszen büszke derék ...

Én már lassan elaluszom,
hadd legyen ma csöndes éj.
Nyugodalmas, jó éjszakánk,
kerüljön minden veszély!

A mennyekből én Istenem,
vigyázz rám, míg alszom én!
Hadd legyen szép, nyugodt álmom,
boldog éjnek tengerén.

Uram, kérlek, adj erőt, hogy
ha új nap kél, friss legyek!
Rugalmas, mint fának törzse,
szilárd, mint a ...

Megjöttem, itt vagyok, gyermeketek!
Nem kérek mást csak szeressetek!
Hozzátok mennyekből küldött az Úr,
Vágyatok tüze ejtett rabul...

Mosolygok rátok, boldogan én,
Hadd legyek nektek, jövő s remény!
Vigyázzatok rám, most óvjatok,
Amíg nem sírok, én jól vagyok!

De hogyha hangom keserves lesz,
Legyen hamar, ki ölébe ...

Lilla pillái lecsukódnak lám,
ímé, még hű kebelben él e kép.
Illanj éber lét, álmodozz leány!
Öröklét költőjét, szereted e még?

Őrizé neved, idők bércein,
lényed bevésvén, bús emlék gyanánt.
Könnye, mint pergő esőcsepp, s kövér.
Halált nem ismer, lényed zöld palánt.

Vágyaknak kútját, újon megnyitá,
egy ...

Szálak mögül, messze a háttérből,
furcsa figurákat rángat ki az életből.
Helyettük él és uralkodik felettük,
de nevét nem tudjuk így nem is, feledtük.

Ez nem csak színházi komédia,
hanem valóság és az életben tragédia!
Ő ott van mindenütt de, nem láthatjuk,
akaratunk ellenére testünk neki átadjuk.

Groteszk kép mikor mást ...