Ha a Napba nézek,
Mintha szemed látnám:
Megégek, elégek.

Ha a tűzben járok,
Mintha ölelnélek-
Nyaldosnak a lángok.

Ha pokolba indulok,
Csábos tested csábít:
Bűnös gondolatok.

És ha mennybe megyek,
Jóságos angyalok,
Ég, Isten veletek!

Fasorkoronádon kivirágzott a dér,
Fázósan merednek csupasz ágaid,
bennük pihennek a májusi rügyek.
Felöltöztet majd csont-fehér lepel,
a felkelő nap szikrákat rád lehel,
beton sétányodon itt hagytad ősz-emlékedet,
néhány szél-hordta,sápadt falevelet.

Vajon hogy múlt ki a nemes élet folyója?
Először csak patakban terjed ága.
Majd felduzzad mint kövér folyam,
s csendesen csökken a vízhozam.

Fodra cselekmény, fodra esemény, fodra élet,
habjai az élet habzsolásai lennének.
Zúg mint egy erős s csendes patak,
s a látszat alatt a durva sodrás megmarad.

Ha kiárad minden, mi ...

Tatjána iránt érzett szerelme Anyegin szívére tört,
búskomoran forgatja kezében a hideg pengéjű tőrt.
Tán még lehet, utoljára, tán még meggyőzhetem,
hogy jöjjön, pártoljon hozzám mert szívből szeretem.
Elhatározza hát, felkeresi utoljára édes Tatjánáját,
s elmondja, hogy ara legyen, karolja az ő oldalát.
Szívében félelem, kétségbeesés ...

Az ördög nevet s a fekete angyalok táncot járnak az éjfekete boltozaton,
kénköves csizmájukkal szikrát csaholnak, mint vad kutyák a padozaton.
S ördögi torkuk feketesége egyfolytában kilátszik nevetésük alól mélyen,
így mulatoznak a borisszák, s derengenek régi tivornyák az emlékeken.

Fekete lovak mentén húzott éjsötét szekéren vágtat a ...

Az égi fényt meggyújtották valahol.
Az éj üresen telt és most is hiányzol.
Gondolataim folyton körülötted járnak.
Ha repülni tudnék, már ott lennék nálad.
Vinnék a szívemből egy jókora darabot.
Hogyha nem vagyok ott, érezd, érted dobog.
Ott hagynám neked a számat.
Hogy csókod akkor is legyen,
ha nem vagyok nálad.
Neked adnám ...