Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

évszakok

Kiemelt szerzők

1200 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
310 
1966 -
Judosok közt költő,
Költők közt judos.
1167 
1114 
1140 
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
1174 
1253 
1972 -
Hegyeshalmi lakos.

Legújabb versek

242 
Bársony érintés, puha remény,
Lélegzet álom, veled ébredés.
Karban font ébrenlét, még várom,
Itt maradtál velem te örök álom...
Olvasták: 922
Részletek
Az Ön versének a helye...
215 
Úgy nézel rám, mintha
szemedbe sütne a Nap,
engem találsz szépnek,
vagy a szememben önmagad?

Úgy érint a kezed,
óvatlan és téveteg,
mintha a bőrömön
parázs égetné meg,

Pedig szerelmedet
üzeni tekinteted,
s illatod súlya, ahogy
lehajtod a fejed,

Pedig felém jelzed
néma félelmedet,
hogy elválunk, s ...
Olvasták: 781
Részletek
197 
Vörös rózsák súgnak-búgnak,
szeretettel hajladoznak egymáshoz,
találgatják a gyűlölet,
hogy született ezen a szép világon.

Emberekről beszélgetnek,
kiknek lelke hideg,sötét zsarnok,
kiknek szíve kiskertjében
nem terem más csak tövis és tarló.

Vörös rózsa melengesd fel,
kiskertjüknek gyomosodott földjét,
ültess bele ...
Olvasták: 644
Részletek
194 
Nem bánom én
az élet rögös útjait,
zokogó hétköznapok
nehéz bújait,
csak itt legyél velem,
szoríts magadhoz,
együtt minden akadály
piciny hatalom!
Mit nekem a vihar,
folyók zúgó árja,
ha mellettem vagy
pokolnak bugyrában.
Csak érezzem testedet
sokáig még,
őszbe hajló éveink
mellettem éld!
Érezzem,hogy ...
Olvasták: 542
Részletek
198 
Kivirágzik a lelkem,
ha mosoly ül arcodon,
lágy dal pendül szívemen,
ha szó nyílik ajkadon.
Minden szavad ölelés,
a lelkem tápláléka,
Nélküled fagy lennék
egy jégtestben lezárva.
Reszket a múlt kezeden,
hajadra ezüstöt szórt,
könnyfátylat vont szemedre,
mely már a télről dalol.
Állj meg rohanó idő,
ne pergesd az ...
Olvasták: 734
Részletek
187 
Világ voltál szívemben,
csillaggal teli égbolt,
kitöltötted lelkemet,
s mosolygott a vén Hold.

Te voltál a mindenem
a szemem csillogása,
de elmentél,elhagytál,
most könnyes ragyogása.

Csillagtalan éjszakák
a nappalok is nékem,
emlékek közt vergődöm,
csak ennyi lett a részem.

Felemelem fejem,
úgy próbálok ...
Olvasták: 540
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére