A lehelet megremeg,
himbálódzik az ág,
szél süvít az út felett.

Méregszag tölti be az éjjelt,
port kavaró csend, mély és bús.
Kongó üresség.

Tekintetek tűnnek fel a ködben.
Egy remegő hang,
egy elhalványult íz.
Ölelés, hangok délibábjai.
Rettentő feleslegesség.

Kék az ég, zöld a rét;
A szél a virág porát fújja szét

Repül száz országon át;
Érezni már az illatát

S elcsábítja a népet;
Szabad e locsolni téged

A senkinek az semmi.
Amit átél az semmi.
Szeretni is semmi.
Szenvedni te senki.
Tátott szájjal nevetni.
Üres világomban ide-oda
járkálni te esztelen valaki.

Hajat tépdelve szivarozni.
Jazz közbe dúdolni.
Napfényben táncolni.
Mosollyal utálni.
Rekedt hangú senki.
Valaminek valaki.
Senkinek senki.

Lüktet minden porcikám-porcikája.
Elvarázsolt a legszebb álruhája.
Arca mögött angyal áriája.
Édes vágyam fonala.

Végét nem látom.
Szívem megszánom.
Szeretem, kiabálom.
Széttépem, rajzolom.

Vágyaim csillapítom.
Megcsókolom.
Kívánom...eltitkolom.
Elvarázslom.

Titokban őt várom.
Csodába irányítom. ...

Gyerek vagy még,érzem,
De szívem megőrül érted.
Szerinted mi nem illünk össze,
Szerintem csak hinned kéne benne,
Hogy szereted azt,aki téged boldoggá tehet.

Nem tudom kimondani, hogy mi tetszik benned,
Te magad, és ezt kerestem egész létedben.
Minden, ami rajtad van, ahogy vagy elfogadlak,
Nem változtatnám meg egyetlen hajszálad,
Mert te ...

Nem tudom mit akarsz,
De remélem te érted,
Szeretsz s félsz egyszerre.
Szeretlek, de nem félek,
Mert tudom a hajnallal újra útra kélek.

Nem akarlak feledni
Csak ha muszáj elengedni,
S kezem kezed elereszti.
Eddig én is féltem,
De ennek már vége.

Szeretnéd megpróbálni
Ha én is akarnám,
Akarom és akarlak ...