Csak megyek...lépteim súlyosak,
bábként mozgat a világ
hogy ölbe tett kézzel várom a csodát
csak egy pillanatig had maradjak.

Sértést nem kímélve haladok,
s lehunyja szemét az égbolt
sötétség!félek,már rég volt
káprázat érted még itt maradok.

Mint vihar verte ágat megtépáz,
fényév távolsága lehet
mit elém ...

Szívem üzent midőn időztem szemednek tükrében
Zajos érzés forrás tört fel, s folytatta útját érben
Ezt követve vonzalmam csermellyé kezdett nőni
Rejtelmes érzelem patakként tudott utat törni.
Elfojthatatlan szenvedély, mint folyó sodort messzebb
Legyőzhetetlen folyammá vált s végképp nem eresztett.
Elringattak hullámok szerelem tengerbe ...

Lennék én mosoly, mely átfut arcodon,
lennék szellő, mely átkacsint válladon.
Csak hogy melletted legyek.

Lennék fény, mely szemedet elvakítja,
lennék a kéz, mely e fényt eltompítja.
Csak hogy részed legyek.

Lennék csillag, mely csak Neked ragyogna,
lennék a szemed, mely csak engem kutatna.
Csak hogy kedvesed legyek.

Lennék ...

Vén diófánk árnyékában
Várom léted félhomályban.
Csendben járok, fülem neszel,
halljam a szánt, ha érkezel.

Télapó, Télapó, téged lesni, jaj de jó!

A kicsi csizmám fényes már,
asztalon friss tejecske vár.
Ha erre jársz, arra kérlek:
- Ürítsd ki a csészécskémet!

Télapó, Télapó, reád várni, jaj de ...

Roppan, sercen talpam alatt az avar,
moccan a kis bokor, a szél nem zavar.
Erdő népe fürdik a meleg őszben,
szaporán dobban a szív a nagy őzben.

Játékra csalja pimasz kis falevél,
ki az őz láttán játszótársat remél,
de a gida gyorsabb, szökken kecsesen,
a kis falevél röppen szélsebesen.

Jön a Szél, halkan duruzsol a fák ...

Ma nincsenek itthon a gyermekeim.
Tennivalók hada már kiszemelt.
Ide bent a lakás vár kint meg a kert.
Haladhat az ember kedve szerint.
Nincs aki nyúzza vagy kéri megint:
Jöjj apa játssz! Akarok pihenek, mert
ma nincsenek itthon a gyermekeim.

Elrévedek én a szemem kitekint
A gyepen gyerekek játéka hevert
Szólítom őket, de nincs ki ...