Búcsú

Fájdalommal tele,
s könnyekkel a szememben,
búcsút intek a szerelemnek.
Annak az érzésnek,
ami eddig éltetett,
s most nem tudom,merre mennyek?
Nem adtam fel végleg,
tudom a szivem legmélyén,
hogy megtalál.

Tudom,hogy nem szabad feladnom,
most még a lelkemben kavarognak a gondolatok,s érzelmek,
de ami véget ér ...

A hazáért élni, szenvedni, s jót tenni,
Ügye mellett önként s bátran bajra menni,
Kárt, veszélyt, rabságot érte fel sem venni,
S minden áldozatra mindenha kész lenni -

Barátom! oly dolgok, melyek az embernek
Dicsőség mezején oszlopot emelnek,
S melyekért (bár, míg élsz, sokan nem kedvelnek)
A jók sírodban is áldanak, ...

Mint partra vetett hal
mit kidobott a tenger,
minden kedves szavad
a semmibe veszett el.
Tajték lettem miattad
mit dobál a hullám ide-oda,
se földön, sem vízben
nem leli helyét soha.
Homokban hagyott lábnyom
mit gyengéden a víz mos el,
ahogy vissza nézek látom
egymás után tűnek el.
Kagylóba zárt fájdalom lettem
mit ...

Felkelt a nap
harmatos a fű,
nőnek születtél
te kis gyönyörű.

Mosolygós arcod
ragyogó két szemed,
nőnap alkalmából
téged köszöntelek.

Köszönöm, hogy vagy
s vigyázol reám,
csókot hintek nyomodra
minden éjszakán.

Téged köszöntlek először
e csodás reggelen,
boldog nőnapot
drága ...

Olyan ő nékem
mint fűnek a harmat,
mely minden reggel
gyengéden megcirógat.

Olyan ő nékem
mint egy kis dalos madár,
mely úgy kelt minden reggel
hogy fülembe muzsikál.

Olyan ő nékem
mint forróságban egy hűs szellő,
mely végigsimítja arcom
ha nincs bennem lelkierő.

Olyan ő nékem
mint egy földre ...

Amin túl vagyok ma,
másnap, már nem léphetek túl,
mert a jövőm visszanéz,
és okot keres életemre.
Látja, amint az öröm izzadsága ver,
és ahogy zaklatott álmaimból riadok.
Lelkiismeretbe öltözve vonulnak
egyre többen bűneim,
olyankor dacos révületben
születő verseimben
Istenhez rimánkodom.
Most a vidám nyár összefekszik ...