Hajnali tóban a Nap fel kel és lángol a hullám,
Csend ide csend oda csattan a partján, köd lepedő száll,
Át Hold sarló és a verébszárny metszi az éjjelt,
Szusszan a harmat, a néma hidegtől dermed a fűzfa,
Pók hálóján ül meg a gyöngy két nád diadémja,
Pára ez, árként szét az öreg fák csontja között leng,
Egyszer a napsugarak törik át a ...

Mikor felkelek, s lábam padlót ér,
Nem vagy mellettem , lelkem egy üres tér.
Mik régen percek voltak, most fájó órák,
Hőn szeretett isteneim,rám átkaik szórják.
Kérdezni fölös, hisz választ nem várhatok,
Önhibámból áll az idő,s mindent csak ráhagyok.

Tétlen várom napom végét,hogy újra kezdjem azt,
Míg egyszer tán eljössz hozzám, ...

Ha még egyszer láthatnálak,
De szép lenne minden !
Imádnálak téged,földön túl és innen.

Mindennapi szerelmünket,én adnám meg néked,
Vétkeidet is elnézném,ha kezemet megkéred !
Hiába sír lelkünk,nem hallja a másik,
Testünk izzó parázs,szerelemre vágyik !

Hiába szeretünk,hiába lángolunk,
Vélt ...

Fénylőn kel fel a nap, pont úgy, mint kelt ezer éve:
\'Fénylik két szememért.\' - szólsz, s belenézve pislogsz.

Délben meglátod magad a tó tiszta tükrében:
Isten-képet látsz, szőrtelen állatot én.

Éjszaka lőn, a sötét égen csillag van ezernyi:
\'Mind csakis értem van.\' - szólsz majom, ó te hiú!

Mint szárnya törött kismadár, olyan voltál nekem,
Mégis boldog voltam, hogy voltál nekem.
Törött szárnyakkal nem tudtál repülni,
Csak egyszer újra gyógyulást remélni.
Nagyon szerettelek, s vigyáztam reád,
Mert melletted szebb volt e rút világ.
Mindent megtettem, hogy mosolyogni lássalak
Minden nap kis meglepetésekkel vártalak.
De eljött ...

Tanárnő kérem, - szeretem!
(kamaszéveimre emlékezve)

Tanárnő kérem, - szeretem!
Álmatlanul telik sok-sok éjelem.
Ablakomnál állok, s a teliholdat nézem,
Nevetős szép arcát, benne felidézem.

Érzem, ön is nézi a mosolygó holdat.
(Hallom, amint feléje suttogva Júliaként sóhajt!)
E holdhoz küldöm én is Rómeói szómat
A ...