Őrület

Fájó még az emlék,
mit mélyen eltemetnék,
tudatom legmélyebb bugyrába,
hol többé senki rá nem találna.

De felszínre tör újra és újra,
egyre csak engem kínozva.
Mintha csak valamit akarna,
mintha egyre csak valamit suttogna.

De nem értem értelmét,
hívná vissza szerelmét,
de tudja, hogy azt már ...

Örökké megmarad

Homokba rajzoltam egy szót,
egy érzést mi szívemből szólt.
De vihar támadt, elfújta a szél,
az érzés azonban örökké él.

Fa törzsébe véstem a neved,
hogy tudd ki az ki igazán szeret.
Ám egy vihar kidöntötte a fánk,
így már csak én emlékszem miránk.

Szobrot állíttattam, köbe vésettem a ...

Önzetlenül

Mindig csak várni a pillanatot, mely nem jön el soha,
nézni az idő múlását szüntelen kegyetlen mostoha.
Minden pillanatban vágyni valakire, ki nem is gondol rád,
lelkedben édesen őrizni minden hazug, fájdalmas szavát.

Úgy megélni ezt, hogy még mindig szereted,
saját boldogságod feláldozva csak az övét keresed.
Pedig ...

Öntudat

Az a pillanat kezd lassan derengeni,
mikor az ember önmagán kezd el töprengeni.
Mikor jön el az a válaszút nekünk,
ahol minden tudásunk kevés eldöntenünk.

Honnan vesszük a jogot mi emberek?
Ki az ki élhet kinek nem lehet...?
Mikortól számítjuk az életet, a létezést,
az emberi érzelmeket, az öntudatra ébredést?

Mi ...

Önmarcangolás

Megtalálni képeket, mit elveszettnek hittünk,
melyekről megfogadtuk, vissza rá soha nem tekintünk.
Felidézni álmokat, melyekről lemondtunk rég,
kihunyt érzéseink lángja, újra szívünkben ég.

Visszahívni azt, kit elengedtünk magunktól,
szeretet sugárzik újra minden szavunkból,
de hiába eme későn jött ...

Önfeláldozás

Létezik-e attól nagyobb kín vagy szenvedés,
mint amikor bármit is teszel az kevés.
Bárhogy is küzdenél semmit nem tehetsz,
azért kit a világon mindennél jobban szeretsz.

És te csak tehetetlenül némán nézheted,
ahogyan lassan eldobja magától az életet.
Szörnyű terhét mit cipel válláról levetnéd,
saját életedet ...