- Egy rég megsárgult levél,
mely célba már sohasem ér.
Egy levél benne érzéseid,
egy vallomás minden szépségeit,

Szíved szavát írtad le benne,
azon gondolkozol vajon milyen lenne,
életed ha akkor elmondod neki,
hogy szíved csak őt szereti.

Egy megkésett levél,
bánat mely azóta él,
csak ez maradt hátra,
tőle, kit ...

Küzdenék vadul ám hiába gúzsba kötötték kezem,
fekete fátyollal takarták el fáradt szemem,
letépném láncaim mely visszatart hasztalan,
siralmam mégis megmarad magamnak vigasztalan.

Hosszú idő kellett hozzá mire megértettem,
látom mozdulatlanságra nem én ítéltettem,
sőt én vagyok az egyetlen ki küzdöttem még érte,
látom már az idő ...

Az ki soha nem élt nem értheti,
a bizonytalanság tüze nem égeti,
mely szebbé tesz minden pillanatot,
örökkévalósággá minden röpke napot.

Az angyalok odafenn az égben,
irigyek, hiszen ők nem élnek kétségben,
nem tudnak csak a pillanatnak élni,
a haláltól nekik nincs miért félni.

Nem érthetik azt amit mi emberek,
arcunk ...

Még érzem az illatod,
még érzem de itt hagyott,
eltűnt együtt veled,
még nem tudta, hogy szerettelek.

Most csak fekszem itt bután,
egyre gyengébben minden nap után.
De még mindig reménykedem,
hogy egyszer újra itt leszel velem.

Örökké itt várok rád,
átvirrasztva minden éjszakát,
várva, hogy eljössz hát,
újra ...

Az idő nyugszik a vállamon,
testemet lassan teljesen átadom,
hideg kúszik fel a hátamon,
fokozatosan enyhül, szűnik a fájdalom.

Elmémre sötét csend borul,
kósza felhő lassan elvonul.
Egy fáradt gondolat megpihen,
majd elillan gyorsan sebtiben.

Egy érzés rám tör megszorul,
egy újabb felhő elvonul.
Mi történhetett? Megrendült ...

Édes mámorban úszó halk kesergő dalok,
a fátyol lehullik, mond ki is vagyok,
s kivé leszek mire elmúlik mind körülöttem?
Ha elvonul az ár s nem morajlik mögöttem.

Lehetek-e olyan kit látni szeretnél?
te talán mégis más valakit kerestél...
Lehetek-e valaha valakinek álma?
Tán nem lehet más csak igaz barátja...

Budapest. 2011.02.07.