Esténként mikor elkerül az álom,
szomorúan egyedül fekszel az ágyon.
Gondolj rám. Lehetnék én őrző angyalod,
vigyázhatnám álmod, ha te is így akarod.

Mikor már nagyon egyedül érzed magad,
úgy gondolod senki nem hallgatja meg szavad.
Csak nézz fel az égre, válassz egy csillagot,
én odafentről vigyázok rád, mint védő ...

Nincs rosszabb, mint csalódni abban kit szeretünk,
jóhiszeműségünk miatt benne csak jót keresünk.
Gyakran nem is akarjuk elfogadni az igazságot,
elhisszük róla azt amit a szemünk látott.

Van, hogy másik arcukat mutatják nekünk,
gyakran ördögök azok kiket angyalnak ismerünk.
Angyalbőrbe bújva megpróbálják elhitetni jóságukat ...

Hosszú szempillái remegtek akár a hold fénye a tó vizén,
kecses táncát járó, szikrázó égi tünemény.
Arcát csodálatos ráncba gyűrő ártatlan mosolya,
csupa kellem és báj, már már angyali csoda.

Zöld szemei ragyogtak, ahogy tekintetét nekem szegezi,
akár végtelen hegyek ormain húzódó harmatos fenyők tűlevelei.
Duzzadó ajkait beborítja ...

Angyali szemek ártatlan néznek,
mint csillagfény szememben égnek,
mint szentjánosbogarak az éjben,
látom őket ám el sohasem érem.
Nyugalmat árasztó ritka tünemény,
reám tekint. Vajon megérdemlem én?

Budapest. 2007.03.25.

Angyal voltál de megváltoztál,
nem szóltál csak eltávoztál.
Ördöggé váltál s messzire szálltál,
másra vártál s többre vágytál.

Elfogadtad a hamis képeket,
feladtad énedet,
megtévedt lelked tévelyeg,
új utat keresve szédeleg.

Nem láttam meg időben,
minden szavadnak bedőltem,
Sokáig tűrtem felelőtlen, ...

Két világ menny és pokol,
között a földön mindkettő honol.
Angyalok és ördögök bennünk élnek,
nap mint nap hozzánk érnek.

Az embereken múlik a mennyekbe lépnek,
vagy inkább a pokol tüzén égnek.
Tetteik melyektől még ők is félnek,
lehetnek önzetlenek vagy szörnyűségek.

Budapest. 2006.02.16.