Kaptunk már elég pofont az élettől,
féltünk eleget, eközben a sors csak rajtunk nevetett.
Mennyi az mikor az ember már eleget szenvedett?
Mikor a szót végre követi a tett.

Mitől félsz? Nem mutatod ki érzésedet,
soha nem teszed fel kínzó kérdésedet.
Van ki meghallgat, ki igazán szeret,
csak az kell, hogy észrevedd.

Mondd! Mi a ...

Van, hogy azt hisszük valakit ismerünk,
majd lassan ráébredünk mekkorát tévedünk.
Benne mindig csak jót keresünk,
róla álmokat szövünk, melyekben elveszünk.

Ha kell ő érte vétkezünk,
ez ellen semmit sem tehetünk.
Nagyon fáj ez nekünk,
hisz csupán egy álmot kergetünk.

Mert az kit ismerünk,
soha nem élt csak ...

Csendben fekszem álmatlan,
szomorúan egyedül ágyamban.
Emlékeim gyötörnek még,
lelkem lángol, szinte ég.

Rám tör egy elfeledett álom,
vissza már hiába vágyom.
Mégis küzdök még érte,
bár tőlem nem ezt kérte.

De mond mégis, hogyan tudnám feledni?
És emléked lelkembe temetni.
Hogyan tudnék szótlanul elmenni,
új ...

Csupán egyetlen pillantása de már éreztem,
mindent eldöntő válaszút elé érkeztem.
Rajtam múlik csupán el kell döntenem,
ebben senki nem segíthet nekem.

Előfordulhat az is, hogy tévedem,
döntésem megváltoztathatja egész életem.
Egymásra nézünk, minden ami ránk várhat még,
most tétován csillogó szemeinkben ég.

Kezünkben ...

Írtam már neked sok sok levelet,
mindig csak vártam hátha jön rá felelet.
Mindig csak várni, hogy jöjjön egy üzenet,
aggódni érted. Vajon mi lehet veled?

De csak néma csend, oly hallgatag,
választ várok s közben szívem megszakad.
Egyre csak írom üzeneteim egy számomra feledhetetlen lánynak,
de szavaim elenyésznek a semmibe és csak ...

Élhetnénk máshogy is,
lehetne egy álom is,
de mi csak megyünk,
nem találjuk a helyünk.

Talán egy családot keresünk,
remélve azt, hogy békére lelünk,
lelkünk végre nyugalmat talál,
valahol valaki ránk vár.

Másokkal elhitetjük, hogy jó ez így nekünk,
sokszor mégis könnyekkel ven teli a szemünk,
de hosszú az út és mi ...