Mindenki, aki kertet művel, szépet alkot.
Erejét, tudását adja az alkotáshoz.
Szíve szépségét, ereje gyönyörű célját,
tudásának csodálatos hasznát

nemcsak Ő élvezi, hanem mindenki más is, aki látja,
aki képes nyílt szívvel rácsodálkozni e tündérvilágra,
a szépségnek kerttel írott lelki himnuszára,
hálatelt szívvel, boldog ...

Először
tárgyainkat hullatjuk el
Aztán
a megszokott
mozdulatok
lassan tétovázni kezdenek.

Szájba vernek emlékeink.

Vágyaink
lyukas lavórján,
fénnyel és harmattal
már csak önmagát
öblítheti tisztára
a megkésett felismerés:

amikor
maradék bátorságunk
protézisével
apró örömöket ...

Két csinos barátnő
élénken beszélget.
Az egyik panaszkodik,
igen beképzelt.



- Hát nem szörnyű
...

Úgy emlékszem, barátom, Sándor mindig

felköszöntött a születésnapomon,

ám a legutolsó, a hatvanadik

alkalmából nem. Sürgetés, nyafogó

...

Hófehér ágyban, színes éjszakában,
halkan sír, piheg a zöld, a kék, a lila,
a csíkos, a pöttyös és a tarka,
színes éjszakából kilépett a fekete,
táncolni támadt kedve,
acél-kasza a szögön lógva figyel,
szobában láthatatlan fekete köntös
meglibbenti a levegőt.
\'Nem kell a síró masina,
a pihegő zöld,
a kék valahogy ridegebb, ...

Ablakomon hiába keresem a csillagot,
ránézek, látom ahogy a ködfátyol mögül
egy bika lángot lövell orrából,
lángnyelvét elnyeli az éjnek leple,
az üvegről felém egy árnykép hízeleg,
mint a kedves vendég, vidáman integet,
ikertestvérem az, vagy én vagyok,
aki önmagát keresi téli alkonyon,
felelet helyett félálomba ...