Nincs már itt semmi,
még a csönd sem mi eddig lágyan átölelt,
már nem szól senki,
nem biztat szó, mi eddig átlag fölé növelt.

Talán ennyi vagyok,
vagyok amennyi vagyok azt nem tagadom,
minden amit kapok,
minden mi lényegem azt most neked adom.

Jöjjön bár fagyos tél,
ködös, rideg, zimankós, fázós hajnalokon,
midőn az idő ...

Hideg kórtermek, rémült ideges arcok,
ágyon fekszem talán a műtőbe tartok.
Pislákoló lámpák, elsuhanó ajtók sora,
nem fáj most semmi, így nem voltam soha...

Nővérke suttog, de nem nagyon érteni:
- A sebe egy órája kezdett vérzeni...
- Doktor úr túléli? Mondjon valamit!
Kusza hangok, de mintha ismernék valakit.

Káoszból ...

Egyszer régen volt a gondolat s abból jött a tett,
az ember álmodni vágyott s a világnak vége lett.
Álmodni szépet, alkotni maradandót tudott,
hatalma soha nem volt elég ami neki jutott...

Minden generációból akadtak páran,
kik naivan hittek a világ uralmában,
kik maguknak akarták minden szépségét,
lerombolva ezzel szűz tiszta ...

Verseiddel töltöttem el estém,
gondolataid fülemben csengtek,
néma béke járja át most elmém,
közben egy dalt magamban zengek.

Mily tetszetős változó cselekmény,
amint a sorok szemem előtt mennek,
soraid mind magamhoz ölelném,
szép szavak ezek érző szívemnek.

Érzem élet lakik bennem legbelül,
hogy ismerhetlek büszkévé ...

Létezhet-e szentebb ügy számunkra a hazánál?
Kara Ahmed fővezér seregei gyűlnek a határnál.
Felkészültünk az ostromra érőnk és tudásunk szerint,
a hatalmas túlerő maroknyi katonánkra csak legyint...

Temesvár és Szolnok már elbukott, mi nem fogunk!
A Törökök alkuja sértés. Azt mondom nem alkuszunk!
Ahmed küldjön bár száz levelet azt mind ...

Azt hittem változhatsz még amint öregszünk,
amint szép házra, békés családra törekszünk.
De rá kellett jönnöm soha nem leszel olyan,
akinek látni szeretnélek, semmit nem veszel komolyan.

Mintha neked a világ csak azért létezne,
ízlésed kiszolgálja, mintha nem is érezne,
csak létezne körötted minden érzéketlen,
a csöppnyi jóságot ...