Miért nem lehet mindig
Édes a boldogság?
Miért nem lehet minden
Mosoly a bánatra orvosság?

Miért gyúlhat fel a harag
Egy jó ember szívében?
Miért állhat egy ország
Mögött zsarnok, király képében?

Miért nem érezheti
Mindenki a szerelmet?
Miért van az, hogy mindig
Csak a jó veszíthet?

Miért lehet ...

Jóapám életkedvét még a hadifogság
borzalmai sem tudták elvenni, szerette
jól érezni magát a világban. Diplomát
ugyan bánatára nem szerzett, de letette

a játékvezetői vizsgát, s igazságos
bírónak ismerték el a foci berkekben.
Édesapám derűlátó volt, hitvallásom
is ennek köszönhetem, merthogy hihetetlen

...

Már a rügyek szirmot bontó csodává nőttek
s újra vissza jöttek
az elszállt, vándor, tarka madárkák,
a rovarokat vadásszák.
Élvezik a meleget,
járják a felleget.
Ide száll a fecske messze délre,
épül piciny sár toll fészke,
és mit ott hagyott házat s hazát,
most kecses libbenése emlék mázat ad át.

Elmerengve ...

Millió hullám táncol a tengerben,
mint az élet a lét mederben,
néha partra vetnek ázott, úszó hínárt,
de a szárazföld csak röviden kínált,
most sótól szikes, silány.
A visszavonuló víz játszva, könnyedén felkapta,
majd eltűnik örökre, beúszik a sok fehérlő habba.

A szivárvány íve sem tiéd,
de ragyog s csodálod ...

Mint szemlélő istenek
az égbolt tetején ülve
szunnyad lelkemben a folyvást izzó parázs,
Bukott angyalok szárnyain
sután repülve
szövöm álmaim, hogy jő a vigasznyújtó varázs;

Múzsám csókja nyomán
szűnni nem akaró ádáz
harc dúl szívemben, mely megnyugvást sosem hoz
kusza érzelmeim halmán,
hol bú és öröm tanyáz,
s ...

Kitakarózik felhőiből az álmos hajnal,
még hunyorogva kacsingat a Nappal,
ásít a mozdulatlan , végtelen térség
s hömpölyög a létre , mint éltető szépség.
Haragos álmát felejti a tenger,
nem morajlik, fodroz csendben.
Pajkos kis csillogások kergetik egymást,
ahogy a múló idő tette a tegnappal s az elszállt

szárnyaló, csicsergő ...