Telihold éjkék fényében felébredek,
hátamon angyalszárnyat növesztek.
Suhanok sok sok éjjen át,
S őrzöm az alvó emberek álmát.

Álomvilágban várok rád minden éjjel.
Bújok hozzád s te visszaölelsz igen nagy hévvel.
Mikor megfogod kezem a szívem szinte megáll.
Egyetlen csókodtól minden érzékszervem fibrillál.

Suttogj a sötétben, meghallgatlak.
Nyújtsd ki kezed, megfogom azt.
Ha megbotlasz, elkaplak és védelek.
Ígérem mindig melletted leszek.
Mert nagyon szeretlek.

Ha csak eszembe jutsz,
sírni támad kedvem.
Nézem a sírod és még mindig nem értem.
Miért pont Te és miért így?
Csak állunk ott és nézünk Téged,
S közben apró könnycseppek hullanak érted.

Egy nap angyal szállt le hozzám.
Tűzforró bizsergést éreztem ajkán.
Szárnyai alatt,
Szeretetre és odaadásra leltem,
Azóta tudom milyen az igazi szerelem.

Egyszer volt egy ember,
ki talán még élni sem mert
nem volt soha semmije,
s nem volt soha senkije..

Volt egyszer egy ember
haragos és dölyfös volt
mindenkire rosszakat mondott,
bárki elé került, bárkit, mindegy, csak megrótt..

Egy ember volt egyszer
ki halálát gondosan eltervezte
ő csak megpróbált meghalni
s ezen a világon ...