Madárdalos víg a reggel!
Sz arka károg friss örömmel!
Fecske csivitel választ neki,
veréb a füvet csipegeti.

A vízityúk rikkant neki.,
a nádirigó rikácsolni kezd-
Az egész táj megtelik madárdallal..
Vidám napba visz be a szép hajnal!

A tavasz kezdete ébredő mélyben,
földben rejtőző magok erdejében,
csírákban, melyekből szerelmes ének
udvarol majd kéklángú messzeségnek.

Tavasz kezdet: mit ráképzelsz fehérre,
ha már indul a hó menekülése,
és nagy tükrét a táj kezébe fogja,
a hívott csillagokat sokszorozza.

Tavasz kezdet dobbanó pillanatban:
hang-bimbókban, még ...

Én gyakran gondolok még a múltban egy diákra, -
s arra mi nincs már végképp, látszata sem: a Nyárra.
Volt egykor, velünk? Talán. Hitében éltünk, éltem:
nyílik majd út, dal egyszer valóra vált mesében.

Tavakra gondolok most, nyugtalan gyöngy-örömre
nagy víz-pajzsokon, amint tündérek ömlő könnye
mosollyá csillogott át, s madarak fehér ...

A kicsi béka vidáman

sétál az úton, gitárral

a nyakában. Egyszer csak egy

elágazóhoz ér. - Vazze -



kiált fel s megdöbbenéssel

olvassa: \"Balra a szépek,

jobbra az okosak.\" Erre

a kisbéka felnyög: - Embert

is próbára tevő, nehéz

kérdés, most szakadjak ketté?

A vendég fintorogva szaglássza

pohara tartalmát. - Ez tea vagy

kávé? - kérdezi a felszolgálót -

mert erős benzinszaga van. - Várjon



kérem, hadd gondolkozzam egy kicsit -

feleli a pincér. De egy kibic

megelőzi. - Tea, a kávénak

ugyanis petróleumszaga van...

Amikor meghalok, lehetséges,

hogy fiatalabb unokám még

nem fogja érteni, hová tűntem.

Valahogy úgy szeretném, képzelném,



hogy jó gyermekeim, és a másik,

nagyobbik unokám azt regélnék,

a szeretett Tatájukat játszi

könnyedséggel karon fogta két szép



angyalka és elrepültek messze,

a ...