Egy kertben jártam egykor, s megcsodáltam:
madárhang csillog a virágokon,
de nadrágját nem kívánta a macska, -
s ilyenkor nincs barátságos karom!

A tulipánok díszsorfalat álltak, -
rózsaszín, piros, sárga katonák,
s ezüst gömböcskék fény nyílzáport lőttek,
s fehér felhőket vitt fenn kék világ.

Bokorról fészek kukucskált, kikémlelt, ...

Búzaföldön érlelődő kalászok
villantak felém, - zöld acélszemek.
Körpanorámát forgatott a távol:
halvány kékbe öltözött hegyeket.
Domboldalon magas fűből kinézett
a szamóca, ártatlanság piros
kis lénye, ki a rátaláló kézre
szépséget és örömet csillagoz.
Kertóriás, nagy ház.. Kérdés: kié is?
Talán egy milliárdos karvalyé,
az ...

Ha majd nem tart gyümölcsöt az ág
ha majd sivataggá válik a világ
ha majd éhezik minden élő
ha majd csak ez lesz a kegyetlen jövő
ha majd teret hódít a tenger
ha majd erdőket pusztít ki az ember
ha majd szörnyű háborúk dúlnak
ha nem emberek - földrészek pusztulnak
ha sátánná válik az ember
ha a gonoszság árad, mint a tenger
ha majd ...

Ki vagyok én?
Álarc az arcon.
Kötelező maskarám.
Belül magamon,
kívül hamis álcám.
Maszk- belül az Én.
Kívül a képmutatás.
Kép és mutatás?!
Találd ki: ki vagyok én?

Az ember amikor kórházba kerül
akkor sincsen sohasem egyedül.
Szívében, lelkében van az akarata
és gyógyulásának a vágyálma.

Ha ezek nincsenek, akkor minden teljesen hiába,
nincsen a gyógyításnak ekkor rá semmilyen hatása.
Ha együtt vannak mindezek, csak akkor van siker,
az egészégünkért nekünk legalább ennyit tennünk kell!

Halász ...

Élénk napsütésben fürdik a kert
egy szobornak szép keretet adva
jóleső érzést adva mindenkinek
ebben a kórházi hangulatban.

Ember! Higgyj és bízz a gyógyulásban,
a minden bajt legyőző szándékokban.
A gyógyulás közös öröm, közös sikeer.
Ezért mindenkinek küzdeni kell!

Halász István
Budapest, 2016. május 31.