Hétköznapi pszichológia…

Nem is búcsúztál, csak szó nélkül elmentél…
Pedig voltak együtt igen szép napjaink.
Engem már az óta el is felejtettél…
Bár
Emlékszem, szerelemben teltek napjaink...

Nem volt ez szerelem ha, elfelejtkeztél!

Vecsés, 2017. június 16. – Kustra Ferenc

Versben és európai stílusú haikuban

Vénségemre, felismerést tettem,
És már talán, kicsit bölcs is lettem.
Emberek, sem nem szépek, se nem jók,
De, ha kell bárkivel jó-pofizok.

Minden nappal múlik az idő, életóra ketyeg,
Van homokórám is, abban a homok: pereg, pereg...
Már csak lassan zakatoló az életvonatom,
Az utazó homokóra... pereg ...

Hatalmasok…
Felelősséget mikor vállaltok?

Elit…
Mikor lesz, hogy tesztek… a mindenit?

Vezetőink…
Mikor lesztek már képviselőink?

Néptribun…
Lehet, már a vég szele fúj, tribun?!

Budapest, 2005. április 26. – Kustra Ferenc

Hazánk sorsa borzalmas!
Hol vörös katonacsizmák taposnak,
Hol a tőke és bankok szorongatnak.

Hazánk sorsa elképesztő!
Mindig várjuk; a messiás megjelenik,
Még mi várjuk; balsorsunk beteljesedik.

Hazánk sorsa állandó!
Reményünk; egyszer mi is urak lehetünk.
Reményünk elszállt; bank-pénz rabszolgák lettünk.

Vecsés, 2004, szeptember ...

II. Világháborúban: bevetés a Földközi tengeren…

A Földközi tengeren régebben őr-járatozó
U-311 számú tengeralattjáró
Parancsnoka, H.D.F. von Tiesenhausen tengerészfőhadnagy. Nagyon is gyakorlott volt.
Látcsövében meglátta a közeledő flottaköteléket… annak a végzet volt!

A hadműveleti naplóbeli bejegyzés,
Teljesen hiteles és ez maga ...

A hatalmon lévő kevély urak,
Mint a középkori nagy várurak…
Ezen urak engem eltipornak,
A lelkemen végig gyalogolnak…

Nagy tüzem volt, nagy máglyaként égett,
Nem fogadnak be, de mért, mi végett?
A nagy tűznek ma már csak hamva van,
Már nincsen semmi jó a sorsomban.

Budapest, 2000. augusztus 23. – Kustra Ferenc