Már itt a tavasz… eredeti Basó féle stílusban írta a szerzőpáros.

Szél simogatja
Lágyan, mi elé kerül.
Rügyet szellőztet.
Szél játszik az ágakkal
Nap elvonul fáradtan.
*
Árad a patak,
Jéghegyek már olvadnak.
Föld felújítás.
A hegyet köd takarja…
Ne lássák, azt akarja.
*
Bokron, friss levél,
Ágak közt, szél ...

Mi történt, akkor még nem értettem!
Miért most, és miért pont velem,
miért vagyok csüggedt és erőtlen,
aki egykor voltam, hová tűnt hirtelen?

Testem magatehetetlen zajában
feküdtem némán a szürke félhomályban,
kerestem valamit a fehér szobában,
egy halvány kis reményt a súlyos csatában!

Láttam mindent, éreztem a zajló ...

A tavaszról, eredeti Baso féle tankában írt a szerzőpáros.

Föld fagya eltűnt.
Csendes eső, már hullik.
Felhővonulás.
Napfény mosolya úszik,
Levélen hernyó kúszik.
*
Korai eső,
Élet növényeknek.
Sárosak utak.
Friss, könnyed a levegő,
Kis bogárszárnyban erő.
*
Zöldellő fűben,
Új napfelkelte csillog.
Csepegő ...

A szépség idővel mindig elmúlik...
pókhálójával beszövi a sors fura pókja.
Nem áll le, egyre csak sző... ez a dolga.
Valamit ide-oda hálójába mindig belerejt,
az egyik tőle boldog, a másik sírva felejt.
Fürge lábával fut... majd gyorsan szövöget.
Lábad elé teríti a sorsod, s ha rálépsz, nem ereszt.

Feltámadt Jézus!
Reménység… szeretetre.
Fények… kigyúlnak!

Nekem a locsolkodás a húsvét öröme,
Lányoknak meglocsolás, a húsvét kelleme…
Nekem a locsolkodás a húsvét öröme,

Ma és a locsolkodás húsvét reggelén,
Hoztam a kölnimet és idejöttem én!
Tudd, hogy itt a tavasz és a kocsiban vár a nyúl,
Locsolkodok, eszek-iszok, ...

Nyuszkó most az éra-gazda!
Sok itt a locsolkodó banda.
Én is egy vagyok a sok közül,
Kapok-e már sonkát kenyerestül?

Aztán meg még, csak a szám ízéért, ennék még süteményt,
No, meg kévét is innék, meg valami italféleményt!

Érzem, tele már a pocim, biz' csak előkapom!
Jaj! Látom a szemeteket… akkor előadom:

Hervadt ...