Múzsák csodálatos, Mennyekbe emelő varázslata,
az Istenek szépséges, elbűvölő ajándéka
ezeknek a fiatal művészeknek játéka.
Bennük sejlik fel a jövő biztató valósága!

Szinte árad szereplésükből a tiszta lélek elhivatottsága,
az emberek lelkében Őket hallgatva életre kel egy varázslat:
az igazi zene nem hivalkodó őszinte nyugtató ...

Esteledik, gyertyafénynél rovom a sorokat…
Egyedül vagyok, csak a lelkem, más nem noszogat,
Sorjáznak a gondolataim, levisz a nyers lélekig,
Olyan varázslat ez, mely engem, totál lemeztelenít.

Kedvesen pislákol a kis gyertyám lángja,
Menne már aludni, jól elfáradt mára.

Kinézek az ablakon, látom az éjjel vándorát,
Velem virrasztja át a mai ...

A poéta, mindig poéta…

Késő már az este, át is csapott oly' mély-éjbe,
Kinézek az ablakomon, sötét mindenségbe..
Visszaülök, visszahúz a gondolatom férce.

Öregesen elfáradtam, nem vagyok már fiatal,
Tollal szántom a papírt, de elfárad a diadal...
Agyam is lassul, de még éberek a gondolatok,
És még új is van, így az álmom ellen még ...

A heti piacnapon
élénk a piac nagyon.
Egyik az árut válogatja,
a másik a pénzét számolgatja.

A Nap kibújik a felhők közül.
Ennek a forgatagnak szinte örül.
Telik a kosár, a buksza ürül.
Árutömeg van köröskörül.

Eljön az este, a napnyugta.
A sok árus áruit elrakja.
A bevételét számolgatja:
jó volt-e a piaci napja?

A ...

Ami körbejárhat, biztos körbeérhet?
Közben lehet, hogy menve is elvérezhet?

Mi az, ami körbejárhat és beérheti magát?
Sorsunk, vagy karmánk, mocskos élet csak, kelleti magát?

Ami nem egyenest megy, hanem csak körbe,
Az lehet, hogy régen már, maga is görbe?

Ami végül körbejár, az lehet, hogy körbeér?
És ha meredély áll útjába, akkor ...

Vízióm a jövőről…

Az én utam felett boldog gerlék búgnak,
Vadludak vében, csak úgy, előre húznak!
Ők nem néznek a napba, így nem vakulnak.

Az én utam, előttem kanyarog a végtelenbe,
Nem is látom a végét… talán a reménytelenbe…
De biztos, hogy megy tovább… mint eddig az esztelenbe.

Tarkítják a bombatölcsérek,
Ezekben meg ...