A sötétség… oly’ nagyon mohó,
Elnyeli a fényt… így nem bohó.
A sötétség… több mint az árnyék,
Nem érdekli… fény hiány fájjék.

Sötétnek is vannak árnyai,
Életnek is fájó pontjai.
Sötétben nem látjuk a rosszat,
Csukott szemmel álmodunk jókat!

Vecsés, 2003. június 14. – Kustra Ferenc

A tenger hullámai nem csitulnak
Szelek óriási nagyot korbácsolnak.
Készültünk, védelemre, intézkedtünk.
Más kezében sorsunk, van-e Istenünk?

Gyömrő, 2003. április 24. – Kustra Ferenc

(3 soros-zárttükrös)
Itt vagyok a temetőben és az avarban térdelek,
Előre nagyon lassan, hittel tele, vizesen megyek…
Itt vagyok a temetőben és az avarban térdelek.

Bánat és ízületi fájdalom,
Halottaimhoz már nagyon vágyom.
Így járom körbe a sírjaikat,
És képviselem, hmm… a sarjaikat.

(anaforás, dupla belső rímes, 3 ...

Halottak napja.
Meghalt a biztos remény.
Temető. Mécses.
*
Míg sírhant nedves,
Gyászidő is szükséges.
A gyász is véges…
*
Még sírhant nedves.
Szárad! Gyászidő letelt…
Sír gyorsan szárad.
*
Sírhant nem nedves.
Száradt! Gyászidő elmúlt…
Élet megy tovább.
*
Száraz sírhalom,
Özvegy meg locsolgatja.
Könnye ...

A halottaink… ismeretlen ismerős? Versben és haikuban…

Vajon élek, mint ki, mindent feladott már?
Vagy, mint ki nem tudja, a halál erre jár?
Úgy élek én, mint ki, őt nagy szívvel várja?
Nem hiszem! Életnek ő nem ajándéka!

De nála van és ő borítja életre fekete leplet,
Van, ki addig sem találta életében ha, fényt keresett.

Az életben ...

Európai stílusú Tankában és haikuban

Voltak őseim.
Tőlük van eredetem.
Már árva vagyok.
Gyertyaláng az élet, a fénye iránytű,
Szerintem meg mocskos az élet, egy tetű.
*

Kiket ismertem,
Azokat úgy szerettem.
Emlékként élnek.
*

Halottak napján
Megyek a nyughelyükhöz.
Szeretet gyertya.
*

Voltak őseim.
Tőlük ...