(Septolet)
Hűvösek reggelek,
Erdőben lépdelek.
Ménkűbe megyek…?

Vihar közeleg,
Ázás didereg!
Rohanok haza,
Isten szamara…
*

(10 szavas)
Már nem járok kis-gatyába,
Hűsült biz' az idő mára,
Nyár meg jól fölmászott fára…

Mese nincsen, itt van az időváltozás,
Hozta is magával azt, ami haragvás,
Nagy ...

(Anaforás, 10 szavas duó)
Hamarosan elkezd az ősz rozsdásos lenni,
Színeinek kavalkádja, meg tündökölni.

Hamarosan bemutatja új ruháját ősz,
Kelleti magát, rángatózva, mint egy dizőz.

(septolet)
Színvarázs
Csábos hatás,
Szemnek varázs.

Ősz blúza aranysárga,
Rőtbarna a szoknyája.
Illeg-billeg,
Míg díszeleg… ...

Volt tájban megyek, végtelen lakásban, –
képzeletben. Már nem engednek el,
s csodálkozik a múltam, hogy miért is?
Ő onnan ismer: gyors lépteimen.

Hát, igen, igen, akkor vitt a lábam
mindenhová, valóságban, s maradt
e táj-lakásból, mi is? Vers-napok még
ringatnak fényben fürdő árnyakat.

Igen, igen, akkor verset írt ...

Hát sok levél még nem hitt el Telet.
Olyan Ősz volt. Az még hitegetett.
A Nagy Fa, persze, sok mindent tudott,
sok múltat látott. Törzse hallgatott.

A törzs ilyen. Sötétlő, hallgatag.
S gyökér, mélyben, szintén ilyen maradt.
Egy-egy Tavasz hoz virágláng-csodát,
láthatatlan csillagrendszeren át…

Most így van még. Örökké? Nem ...

Rég volt, igen. Egy háború után.
S egy nyurga gyermek túlontúl sovány.
Széttört idő véghez közeledett,
de érthető, - béke nem lehetett.
Igazi béke. Hidegháború!
Kiknek remény jött. Kiknek meg a bú.
Még tinta kellett, veszélyes anyag:
bánta olykor nebuló, s irkalap!
Hosszú padokban többen ültek ott,
egy sorban, miként a gályarabok.
Az ...

Jó kisgyermeknek lenni,
olyannak, kit szeretnek?
Hát ez egy furcsa kérdés,
s rajta néne nevethet.
Egy kis háztól és kerttől
a választ mégis várom,
s volt-magamon tűnődöm,
az emlék-igazságon.

Gazdagság és szegénység
e házat elkerülte,
s egy kisgyermek fülében
ujjong a rigók füttye.
Egy kisgyermek szemében
virágszínekből ...