Éjjelente néha könnyek közt alszom el,
És néhányszor, rémálomra ébredek fel,
Ez, mint rostos szívszakadás nálam telel,
Bánatcseppekként a lelkemben vesztegel.

Felettem, a gyászban, zokogva sír a felhő
A kifújt dohányfüstöm, mint a ...

Ködtől sikamlós avarban lépkedünk a temetőben,
Virágot, mécsest viszünk örök, nem múló szeretetben.
Milliónyi mécses világítja ódon temető utat,
Megyünk előre szemünk a szerettünk sírja után kutat.

A sorsunk úgy akarta, hogy ne sűrűn ...

Szomorkás tél előben búsan szitál az eső,
Csak lassan hullik... tudjuk, lesz ő még havas eső!

Most minden szürke, ködös, felhővel borított a táj
Hogy elmúlt meleg napfény, a színek… mindenkinek fáj.
A tél elő, még nyálkás, sűrű ködöt ...

Mindig légy becsületes, mondogatta apám,
Hogy jó szívvel feküdj le, ő ezt hagyta rám.

Nevetni, ó, nevetni hogy tudott anyám,
A jókedvet s a mosolyt ő hagyta rám.

Apám tanítása nekem a mindennapi kenyér,
S anyám mosolya ez a könnyű kis ...

Hű társam
az árnyam,
hol előttem
ballag,
hol mögöttem
követ.

Mutatja az utat,
merre menjek,
a szürke
ezer árnyalatában
követ engem.

Ő az,
ki engem szeret,
én meg őt,
s mint jó barátok,
ballagunk
ketten csendben.

neked, kedves, elrebegem szerelmem,
eszeveszetten lelkedbe vesztem -
jer velem, kezem - kezedbe teszem
szerelemben, szeretetben teveled.

kedves nekem ezen szentszerelemperc,
melyet benned leltem meg - lelkemnek
szerelme lepje e selymes perceket -
esdeklem szerelmesen teneked.

szeretlek, kedves, szeretem szemed -
e szerelem kell nekem, mely ...