Nem tartott sokáig,
nekünk az iskola,
hamar elérkezett,
ez a záróvizsga.

Hetente háromszor,
voltak az órák.
Ezeken adták át,
nekünk a tudományt.

Szépen lassan megtanították,
a gép kezelésének, minden fortélyát.
Most már attól sem kell félnünk,
ha egy idegen gép elé kell ülnünk.

A tanároknak ...

Nézd a vöröslő eget, ahogy a lenyugvó nap ránk tekint,
helyet adva az éjnek, a holdnak, tompa fénnyel búcsút int.
Perzsel még az ég alja, őrzi a hatalmas fény itt jártát,
aztán sötétbe borulva, a menny, a holdnak tárja szárnyát.
Gyönyörű a város, ezernyi lámpafény ragyog,
elcsendesült utcák, sötét házakon, fénylő ablakok.
Megpihen a táj, ...

Nézd! - soraimban ott a múlt!
Olvasd! – haldoklik a nyomorult!
Terítsünk rá fátylat
földből vessünk neki ágyat!
Csendben keresztet vetve
jó mélyre eltemetve.
Nézd! Elapadtak könnyeim.
Olvasd! Erről szólnak verseim.
Nekem, neked is sikerül,
lelkünk, helyére kerül.
Már nem fájnak a sebek
eltűntek a vad hegek
miket ...

csak az kell, ölelj át!... vagy…
szeretkezzünk át egy éjszakát
érezzelek, és te érezz engem,
annyira, testem beleremegjen!



Pécs, 2008-07-04

A bizalom olyan mint a hit!
Nélküle az ember,
reményt veszít.

A reményből erőt meríthetünk,
s ha el illan?
Semmibe veszhetünk!

Akkor már nem marad más,
csak kétkedés!
Lélek, szív hasadás!

Hagyd meg nekünk te Isten a hitet!
Az maradjon!
az űr, semmibe vihet…

Nem látsz mást akkor Uram,
csak ...

Rám borult az éjnek, sötétlő fénye,
sűrű álom most, pillám nehezéke.
Járok kietlen sivár utakon,
magányom okát nem értem,
Kutatom.
Sikítanék!..
hang még sem tör fel torkomon.
Párnám szélét félve markolom…
Nem lelem kezed a féltőt
álmomból ölelve keltőt.
Keresem!
Üvöltenék,
de az álom, messzire ránt ...