Mindig kedves voltál hozzám,
S kedvességedet viszonyoznám;
Egy-két pár kedves szóban,
De azokban is megint jóban

Mindig csak szívességedre gondolok,
Miközben az elmémben landolok;
Szeretnélek újra látni,
Mindig csak te rád várni

Te vagy a legkedvesebb ezen a földön,
Az idődet mindig csak velem töltöd;
És te szeretsz ...

Nem is tudom, mit mondhatnék rólad,
Mindig más a kedved;
Nekem ez a szülőhazám, semmi más,
Már nem tudom a neved

Régen még egy csodás kis ország voltál,
Benne kedves kis emberekkel;
Most már Amerika példája vagy,
Rajtad sok kis éhező népekkel

Most már lelkedben ordibálnak, tüntetnek,
Vér folyik testedre;
Szétfirkált ...

Lovam szemében tükröt látok,
S a tükörben önmagam.
Lovam nyergében szabadságot érzek,
széllel szárnyalok boldogan.
Valami furcsa érzés űz hozzád,
ősi vágy, melynek nem lelem okát.
Talán egy régi vétek vár jóvátételre,
s azért hajt az érzés újra, s újra nyergedbe?

Valamikor réges régen, félelmetes, sötét éjjen,
lehet , ...

A Szeretet Himnusza
Rámutat mindarra,
Hogyan kéne élnünk,
Tévelygő népünk.

Múltunk fájdalmak sora.
Ez nem elég tanulság mostanra?
Változtatni, változnunk kéne!
Lelkünk mélyén él, ennek a képe.
Elhivatott nép vagyunk.
Jó sorsfeladatokon kell hát dolgoznunk.
Ha, elhagynánk a hitványt, a cifrát,
És nem utánoznánk más ...

Van nekem egy barátom, nem akárki.
Lenn maradt a földön, pedig láttam szárnyalni.
Nem rontja őt a pénz és hatalom.
Sose adta el a lelkét állítom.
Megküzdi a hétköznapjait.
Megfesti mások, és saját álmait.
Ha vászon elé leül, száguld az ecsetje
Nagy hatást téve a nézők lelkére.
Eleme a levegő.
Benne rejlik az őserő.
Fény űző ...

Mint i-ről a pont,
kenyérből a kovász,
néma vonatból a kerékzakatolás,
mint éjből a hold,
hajnalból a pára,
kiszáradt meder zúgó folyamárja,
mint napból a fény,
bánatból a sóhaj,
ima a templomból,
kérésből az óhaj,
mint szívből a vér,
virágról a szirom,
férfi karjából a mindent bíró izom,
mint rétről a ...