Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

évszakok

Kiemelt szerzők

1253 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
360 
1966 -
Judosok közt költő,
Költők közt judos.
1217 
1169 
1196 
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
1229 
1314 
1972 -
Hegyeshalmi lakos.

Legújabb versek

204 
Március.



Eresz alja törölgeti
Csordogáló könnyeit,
Jégcsap olvad, hó eltűnik,
No emberek, ki van itt?

Megérkezett a kikelet,
Ébresztő mindenkinek!
Elfeledhetjük a telet,
Most kezdjünk új életet.

Pezsdül vérünk, tavaszt érzünk,
Nagy bennünk az akarat,
De a nap még bágyadtan süt,
Ember, ...
Olvasták: 673
Részletek
Az Ön versének a helye...
193 
Február.


Február jár a január nyomába,
Beleillik cipője is az ő lába nyomába,
Persze, hiszen az öccse ő amannak,
Különbségek azért mégis akadnak.

Míg a bátya friss fehérre varázsol minden utat,
Addig ő, a barázdák közt, minden élőt felkutat.
Eltüntet fagyos kezével mindent, ami ...
Olvasták: 603
Részletek
209 
Az úton egy almafa állott,
vastagtörzsű,termetes,
nem tudtam,hogy a gyümölcse,
azért oly szép,mert permetes.

Így hát jól belaktam belőle,
hasam kemény lett mint a kő,
így történt,hogy otthonom lett,
ez árnyékos temető.
Olvasták: 711
Részletek
267 
Fűszálon reszkető harmatcsepp vagyok.
Izzó láva mikor a nap kél.
Vágyam,hogy újra enyém légy ismét.
De nem lehet,mert ezt nem akarod.

Akarok lenni hajós,ki
Vitorlát csak egyszer bontott.
S csatát vesztve,viharverten,
Karjaidba vennél,engem,bolondot.

Pokol tüzében égek.
Szívemben vasrudak dobognak,
Vérem hevül ha réd gondolok ...
Olvasták: 982
Részletek
181 
Kiment az erdőbe Rézi,
Bokrok alját jól megnézi,
Keresi a viganóját,
Hej Rézi, azt a nemjóját!

Késő most már keseregni,
Tán nem lesz a bajból semmi.
Tanult is belőle Rézi,
Hol vetkezik, majd megnézi!

Olvasták: 652
Részletek
215 
Jártam Párizsban sokat remélve,
láttam karácsonyesti fényeket,
de egy koldus mindig azt zenélte,
nem láttad idegen még a lényeget.
Ahol a Bastille éjsötét verme,
tán még mindig Francois Villonra várt,
s a Versaillesi kastély fényűzö terme,
mind-máig dicséri Lajost, a Napkirályt.

Aztán egy hajnalban a Szajnapartra érve
hol a ...
Olvasták: 792
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére