Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

évszakok

Kiemelt szerzők

1206 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
315 
1966 -
Judosok közt költő,
Költők közt judos.
1176 
1120 
1147 
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
1181 
1260 
1972 -
Hegyeshalmi lakos.

Legújabb versek

173 
Megtaláltam önmagam...

Mikor először neveztek ki igazgatónak,
akkor felhőtlenül boldog voltam és sikeres
embernek éreztem magam. Ámde valahogyan
úgy alakultak a dolgok, hogy a cég hiteles

működtetéséhez nem jól választottam meg a bizalmas embereimet, egy idő után már
azt vettem észre, furcsán tekintenek rám, ...
Olvasták: 582
Részletek
Az Ön versének a helye...
192 
Fiatalság és öregség...


Amikor is kalandvágyból legyőztem
a kényelemszeretetemet, akkor
voltam igazán fiatal, jóllehet
a fiatalság nem életkor - sokszor

heveskedtem már ezen, öregekkel,
ifjakkal -, mert inkább lelkiállapot.
Attól nem öreg valaki, hogy megélt néhány évtizednyit. Bátran vállalom

korom, ...
Olvasták: 604
Részletek
256 
Amikor húsba mar a véreb,akkor....
Én ott leszek!
Amikor az álszent szidja Istent....
Én ott leszek!
Mikor a csalfa asszonyt ura háta mögött hágják....
Én ott leszek!
Mikor az ártatlan nyakán szárad a hóhér nyála....
Én ott leszek!
Mikor a gazdag zsebéből pénzt lop a tolvaj....
Én ott leszek!
Mikor kötele fojtja azt,ki mindent ...
Olvasták: 861
Részletek
183 
Szemfedőre várva...





Mélyben - koromsötétben élek,
ilyetén nem látjátok arcom.
Vétkesnek, rejtélyesnek véltek,
noha értetek vívtam harcom. ...
Olvasták: 605
Részletek
213 
Pusztító vihar tombol odakint
csörtet a szél, süvít szüntelen
ablakomon egy árny nekem int
elmém harcol a rémképek ellen
forgolódok, szemem nem nyíl ki már
itt a vég, elsodor ez az ár
eltévedtem az álmok tengerében
éltem s haltam démonok kezeiben.
Olvasták: 757
Részletek
214 
Szűnni nem akaró vágy volt
Megannyi emlék pusztítása után
De ez az érzés már rég holt
Én meg csak állok itt bután
Kihűlt jeges, oly üres tekintettel
Játszol velem mint a többi marionettel
Fojtogató láncok vesznek körül
Vegyél meg, emelj ki a bábuk közül.
Olvasták: 795
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére