Hej, öregúr! De szörnyű
maga!
Nincs más témája, csak az Ond, a Tas meg a
Huba.
Hej, öregúr! De szörnyű
maga!
Rám próbál erőltetni annyi év-
tizedet
inkább menjen, kóstoljon meg régi-új
ízeket!
Jól megtömné magát, tele lenne a
hája
legalább addig sem járna az örökmozgó
szája!

A hit

A hivést gyakran téveszme
kíséri. Nos, a hit lényege
nem a világegyetem titkának
ismerete - nincs helye itt vitának -,

hanem az a meggyőződés,
hogy létezik ilyen örökké
...

Szembenézés...


Az életem alkonyán
netántán kockázat
nélkül azt bevallhatom,
hogy sajnos egyáltalán
...

Rossz álmok...

Álmodom.

Eget verő szelek görgetnek.

Förgetegekkel szembeszállok

– felugrok.


Szélviharok nem kímélnek

...

Egy rakat gondolat
mi bennem volt
mind elszállt.
Úgy érzem magam
mint a Holt.
A fejem üres.
Minden Ihlet rád száll,
És azon gondolkodom
Szabad éjszakáimon
hogy Veled lehetek-e
zsúfolt nappalaimon.

Te szép Primadonna
egyedül élni, mint a korhadt rózsa, milyen?
Kérdem.
Mert ez nem az az élet, amit kértem.
Hogy bús ...

Az új nap feljövő fényének
bársonyos virradatában
idézem azt az arcot
melyen megszűnik

a nappal sötétlő képének
örökre eltűnő
keserű
homálya.

Még nem tudom, mi a neved
de szemed csillogó tükrében
magamat látni
a leghőbb vágyam.