Mikor veled vagyok szívem dobban, lelkem ég, fűt a vágy, hogy velem légy.
Csókolj meg hogy érezzelek, hogy tudjad szeretlek.

Gyűrött az ágy és nem jön az álom.
Nem szól a zene hiába várom.
Üvölt a csend és hallgat az élet,
Rám tör egy érzés, HIÁNYZOL ÉDES!!

Te vagy a kezdet,
Te vagy a vég,
Nélküled felhős az ég.
Csak veled látom szépnek a napot,
Csak téged szeretlek remélem tudod.

Könnyen megkaptalak, mégis sírtam érted. Könnyen felednélek, ha meghalnék érted.
De most a könnyem hullik, mert szeretlek és élek.
És attól félek így marad ez míg, élet az élet!

Erre délután fölkelt Faulkner, a bolond postás, hogy azonnal
menjek hozzájuk át a szalonba egy meg két újságot hallani: megy
már a bolondozás a vén fószerek közt - gondolom, s mintegy
hozzájárulásként egy üveg vodkával felszerelkezve én
leszek a következő főszereplő, mostanában úgy sem írt senki
semmi jót - előre látom, ahogy a kopasz Borroughs ...

Lila színű alkonyat
csuklyát húz vén fejére.
Csillagokat gyújtogat
éj fekete egére.

Felnézek a Tejútra,
ott jár Csaba királyfi.
Hol lópatkó szikrát vet,
onnét fog ő leszállni.

Népe vissza várja őt,
raknak éji tüzeket,
\'Soha el nem feledünk\',
száll hozzá az üzenet.

Ha majd végső bajba jut -,
ős ...