Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

évszakok

Kiemelt szerzők

1151 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
267 
1966 -
Judosok közt költő,
Költők közt judos.
1125 
1075 
1096 
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
1125 
1209 
1972 -
Hegyeshalmi lakos.

Legújabb versek

107 

Hobbi


Kedvesem a barátnőjével cseveg
telefonon, amelyet véletlenül
kihangosított. - Képzeld el, nem szeret
már a párom, hidd el eszméletlenül

kiborít e méltatlan helyzet. ...
Olvasták: 346
Részletek
Az Ön versének a helye...
184 

Tajtékzik dühében a tenger,
hiába kaszálnád,
mint a dúvad elrohan,
kacag rajtad,
kaszád ketté töri,
a hegyet akarja,
nekidördül erejével,
ám kudarcot vall,
fröccsen a szájból a fehérség,
jön a víz,
és viszi új rohamra még,
a Hold boldog,
a dagály haraggal tökéletes,
de mind ez hasztalan,
Nappal jön az ...
Olvasták: 460
Részletek
163 
Ha én vízesés lehetnék,
fűt, fát minden nap öntöznék,
jégcsap belőlem sosem lenne,
dacolni tudnék a kegyetlen téllel,
télnek dermesztő leheletét,
párámmal ringatnám,
vízpartról minden vad
szomját télen is oltanám,
csobogásom messzire
lenne hallható
forrásom lenne
örökös,
de
a Tél
mulandó.
Olvasták: 408
Részletek
Önámítás...


Saját magunk ismerete,
az erkölcsi élet egyik
olyan alapfeltétele,
melyet a görögök a delphi

mondásban már kifejeztek:
ismerd meg tenmagadat!
Gnóthi szeauton: görög nyelven
volt olvasható e felírat

az ókori templom falán.
De, amilyen fontos dolog
az ...
Olvasták: 314
Részletek
Nyugdíjas lét


Fiatal barátom anno megkérdezte,
mit is csinálok majd, ha nyugdíjba megyek.
- Nézd, Péterem, azt terveztem, hogy első héten
csak üldögélek a hintaszékben. – Nem lep

meg – így Péter -, de azután mit fogsz tenni?
Elmerengtem kissé a kérdésen, vitázni
semmi ...
Olvasták: 352
Részletek
169 
Vörösre festette az ég alját a lemenő nap,
belemászott a fekete felhő hívatlan.
Megdermedt a lég, a lomb csüngött kókadtan,
csak a patak vizének szeme villogott szúrósan,
a Hold-ágy körül a csillagok feketébe bújtak,
az éjszaka fénytelenül lezsibbadt,
vad sötét lett, mint a bűn,
de a hajnal sem rózsásnak tűnt,
hirtelen haraggal ...
Olvasták: 413
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére