Ébren álmodok, micsoda kár!
Rettenetes hadsereg ront reám:
karddal,
szuronnyal,
ágyúval,
bombával,
atommal,
Én vagyok: a kard éle,
a szurony hegye, az ágyúgolyó,
a bomba
az atom
Én vagyok: ki éhezek és fázok,
a telt hasú elégedett,
a rettegő és bátor,
a síró és a nevető,
a lomha, a ...

Erőtlen testem
páncélja a lelkem.
Tenyerembe teszem:
elvehetnéd, nem adom.
Kérjed,
elkaphatod
Mit tennél vele?
Megtaposnád?
Megcsókolnád?
Megfürdetnéd?
Bepiszkolnád?
Tisztítanád?
Vak vagy!
Nem látod?
Könnyeit hullatja.
Süket vagy?
Nem hallod?
Az én dalom dúdolja,
Rólam szól mosolya,
Rád ...

Életem egy olyan mondat kérem,

amit bizonyos, nem én kezdtem, nem

én fejezek be, mégis rólam szól...

Idejében felismertem ahhoz,

hogy elérjem életemben, amit

akarok, első lépésként annyit
...

Vidám társaságban egyik este nem e -

világi jelenségekre terelődött

a szó, ahol újfent elővehettem kedves,

egyben furfangos szerepemet, az ördög



...

Hol kezdődik a szeretet?
Meddig tart a gyűlölet?
Van benned
megértés,
féltés,
szeretet,
gyűlölet?
Mit rejtegetsz előlem?
Ki tudja kimondani
varázsszavad?
Én?
Biztos nem!
Más?
Talán.
Vagy mégsem?
Te vagy, kinek nincs
kincses-barlangja.
Nem kell ide varázsszó!
Nincs benned gondolat!
Nincs lelkedbe:
se ...

Amikor halkan sírok,
csak úgy,
magamnak befelé,
könnyeim mossák
régmúlt idők sebeit,
emlékeit.
Nem változik semmi,
pedig látni szeretnék,
de tejfehér köd
takarja el az utam.
Érezni szeretnék,
de mit?
Van, van bárányfelhő:
elúszik,
van jégeső,
kiheverem.
Pillangó-szárnyú szeretet,
ne szállj el,
maradj ...