Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Szabadság versek

219 
Hiszem, hogy lesz a napnyugtában is Hold,
Hiszem, hogy a béke nem csak a vérben folyt,
Hiszem, hogy a sötétség a szörnyű hiány,
Hiszem, hogy meghallgatják ezer imánk.

Remélem, hogy látok még ezer csodát,
Remélem, hogy karjaiddal ölelsz át
Remélem, hogy tanulok az életemen
Remélem, hogy te leszel, a fény mi vezet.

Szeretet, ha kell, annak kit ...
Olvasták: 727
Részletek
Az Ön versének a helye...
314 
Csak gondolatban sújt halálos gyásza,
csak fojtogat és szívem sebzi meg,
a vágyak útján hullok csak halálba
és megremeg a virrasztó ideg.
Csak gondolatban sújt halálos gyásza.

Mert nem lehettem ott, hol kellett volna,
úgy, mint a többiek: a harci síp
szavára várni s állni bátran sorba,
ha ágyúk torka bőg s golyó süvít.
Jaj, nem lehettem ...
Olvasták: 716
Részletek
242 
József Attila megírta, Barátom,
(s nem érted, vagy az értést leplezed?), -
ami VALÓ olykor IGAZTÓL távol,
s ilyen VALÓ nagyon HAZUG lehet!

Érvényes ez egész jelkép-világra:
Sarló, s kalapács, Csillag, vagy Kereszt,
Félhold, Turul, Horogkereszt hatalma.. -
felszínükön túl mélyük is keresd!

Sok példát írhatnék erre, Barátom!
Csaló ...
Olvasták: 766
Részletek
188 
Nyár volt, a kertben hintáztak a fények
ide-oda, akár a gyermekek,
lengtek, örültek e nap-szülte fickók,
s a kockakő macskát melengetett.

A kert a kék határral egybeolvadt,
és máris kezdődött a végtelen.
Kinyílt szépség és szabadság világa,
s remény-jövőbe képzelt életem.

Megértettem, fiatalon, mit olykor
sejt dörmögő, becsületes ...
Olvasták: 558
Részletek
191 
Irodalom? Olykor furcsa vadon.
Látsz előugró indiánokat.
Kiáltásuk harcias posztmodern,
s olvasójuk, ha olvas, - áldozat.

Billeg félig jobb, félig bal legény.
Valót, ha lel, hasznára írja át.
Divolinázik, felültet, s leül.
Várja saját személyi kultuszát.

Ez is jelen táj: Wass-korszakbeli
(aranykor csupán annak, aki lop).
Fél-népies ...
Olvasták: 586
Részletek
213 
Tárhatod ablakod, áldott, hűs paravánt ad a nyár még,
Mely csudamód úgy elkápráztat e furcsa napokban.
Lengenek ingek, hajba sodornak szép koszorúkat,
Kergetik egymást tarka szerelmesek át a folyónál.

Ábrándozhatom én is bíborszín szerelemről,
Bánatom elszállt, nincs cudar álom, táncolok ismét.
Már-már érzem a vérem, s érzem a régi ...
Olvasták: 662
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére