Éjjeli magányomban
Óceán habjai közt áramlik
fel és le, csalogatva a
partokon hevert kavicsok
szépre simított formáit.
Görgetve, majd magába szippantva
a könnyed, színes természetességet..
Hol milliónyi bugyborékok születnek..
újra és újjá.
Elragad a sós víz, mint könnyeknek teli kádja.
S álmaimban arcod látom..
Beszélsz hozzám, ...
Óceán habjai közt áramlik
fel és le, csalogatva a
partokon hevert kavicsok
szépre simított formáit.
Görgetve, majd magába szippantva
a könnyed, színes természetességet..
Hol milliónyi bugyborékok születnek..
újra és újjá.
Elragad a sós víz, mint könnyeknek teli kádja.
S álmaimban arcod látom..
Beszélsz hozzám, ...
Olvasták: 486
Az Ön versének a helye...
Érintés...
Mely lehetne gyengéd,
akár egy törékeny hajtás.
Erőt, s kibontakozva,
tüzet hajtva testemet terítve.
Bekebelezve ajkadnak zamatát,
a vágyaimnak vad terjedelmei
közt....
Meglágyítva rég kiéhezett földem..
S halk suttogásban szeretni.
Tudnál e...
Mely lehetne gyengéd,
akár egy törékeny hajtás.
Erőt, s kibontakozva,
tüzet hajtva testemet terítve.
Bekebelezve ajkadnak zamatát,
a vágyaimnak vad terjedelmei
közt....
Meglágyítva rég kiéhezett földem..
S halk suttogásban szeretni.
Tudnál e...
Olvasták: 509
Volt már, hogy minden napom rezgett..
Mikor a hangod, a fülembe zengett.
S mindegy volt az, milyen évszak.
Hold kelte, vagy épp nap..
Mert akkor, mindent rózsaszínben láttam,
millió úszkáló felhőkben jártam.
S volt, hogy elloptad a dallamot,
mi neked, csak neked szólhatott..
S nem tudom már, hogy múlhatott el.
Csak néztem.....s néztem fel, ...
Mikor a hangod, a fülembe zengett.
S mindegy volt az, milyen évszak.
Hold kelte, vagy épp nap..
Mert akkor, mindent rózsaszínben láttam,
millió úszkáló felhőkben jártam.
S volt, hogy elloptad a dallamot,
mi neked, csak neked szólhatott..
S nem tudom már, hogy múlhatott el.
Csak néztem.....s néztem fel, ...
Olvasták: 578
Levetkezett gondolataimat,
csábítja gyötrelmes kérdőjel.
Felijedvén.
Nyugalmas, üres kozmoszában..
Riadt testemen megfeszülten,
ébredvén a sivár valóságban.
Félelemtől görcsös ujjaim
nyúllanak érted oda,
ahol az árnyad fehéren éled.
Majd merülök lassan mint fájdalmaim..
Fuldoklón,ahol a kétség felébred.
Koldusnak ...
csábítja gyötrelmes kérdőjel.
Felijedvén.
Nyugalmas, üres kozmoszában..
Riadt testemen megfeszülten,
ébredvén a sivár valóságban.
Félelemtől görcsös ujjaim
nyúllanak érted oda,
ahol az árnyad fehéren éled.
Majd merülök lassan mint fájdalmaim..
Fuldoklón,ahol a kétség felébred.
Koldusnak ...
Olvasták: 583
Mikor minden a feje tetejére áll,
s hullik szét körötted minden..
A kétségbeesés s könnyeiden át,
úgy érzed erőd sincsen.
Rejtett kincseid ásd elő!!
Nem látva vak. Te, ki vagy..
Élet bohócát jól fenéken ragadni,
majd csendben ringasd magad.
Felfordult világ közt,
az ezernyi megpróbáltatás..
De Te könnyedén,nem feladva..
Feleded ...
s hullik szét körötted minden..
A kétségbeesés s könnyeiden át,
úgy érzed erőd sincsen.
Rejtett kincseid ásd elő!!
Nem látva vak. Te, ki vagy..
Élet bohócát jól fenéken ragadni,
majd csendben ringasd magad.
Felfordult világ közt,
az ezernyi megpróbáltatás..
De Te könnyedén,nem feladva..
Feleded ...
Olvasták: 492
Ha álmodban
lehajtod szemed,
Mit látsz?
Körvonalazódik
halványban Kit vársz?
Mit szeretsz?
Érzed-e
mágnesként a vágyaid?
Mik behúzva,
jól ledöntenek..
S fájdalmak érzetét melledből?
"Mik nappal,képtelenek.."
Kezeddel nyúlsz-e felé
mint délibábot látva?
Arcában a csillogást,
s hogy foszlik ruhája?
Elkapva ...
lehajtod szemed,
Mit látsz?
Körvonalazódik
halványban Kit vársz?
Mit szeretsz?
Érzed-e
mágnesként a vágyaid?
Mik behúzva,
jól ledöntenek..
S fájdalmak érzetét melledből?
"Mik nappal,képtelenek.."
Kezeddel nyúlsz-e felé
mint délibábot látva?
Arcában a csillogást,
s hogy foszlik ruhája?
Elkapva ...
Olvasták: 630