Ne bújj,ha fáj,
Ne fèlj csak èlj,
Most kell, hogy álj,
Ő, nem kell ,hogy lèpj.
Öleld meg ès bújj hozzá,
Ez a napod teszi jobbá,
Lèpned kell, lègy merèsz,
S meglátog, bármit elèrsz.
Mèg ha szíved fáj is,
Hívd ès ott lessz már is,
Ha tènleg szeret, nem hagy el,
Ha elhaj, meg nem èrdemel.
Ne fèlj csak èlj,
Most kell, hogy álj,
Ő, nem kell ,hogy lèpj.
Öleld meg ès bújj hozzá,
Ez a napod teszi jobbá,
Lèpned kell, lègy merèsz,
S meglátog, bármit elèrsz.
Mèg ha szíved fáj is,
Hívd ès ott lessz már is,
Ha tènleg szeret, nem hagy el,
Ha elhaj, meg nem èrdemel.
Olvasták: 848
Az Ön versének a helye...
Az első beszívott lélegzet.
Ahogy születik a gyermek.
Egy félelemmel teli
világba, s amint tüdejét
nyitja tágra majd kit elér
egy hang, eszmélt illat..
S a mell, mi őt óvva,
meg nyugva bezárja.
A zsenge fűszál...
Melyet harmat táplál.
S az erőt adó napfény,
biztos földtakaró.
Ám a sok közül is egy,
az igaz..mely élni,
és ...
Ahogy születik a gyermek.
Egy félelemmel teli
világba, s amint tüdejét
nyitja tágra majd kit elér
egy hang, eszmélt illat..
S a mell, mi őt óvva,
meg nyugva bezárja.
A zsenge fűszál...
Melyet harmat táplál.
S az erőt adó napfény,
biztos földtakaró.
Ám a sok közül is egy,
az igaz..mely élni,
és ...
Olvasták: 627
Ha csak annyi hitem volna,
mint egynehány garas most kezemben,
Úgy esnék áldozatul..
S Maradnék könnyen hitetlen.
Ha csak akkora reményem volna,
mint lepkének gyönge pikkelye,
Azt is porként elszórva..
Repülve messze még messzebbre vele.
2016.05.11.
mint egynehány garas most kezemben,
Úgy esnék áldozatul..
S Maradnék könnyen hitetlen.
Ha csak akkora reményem volna,
mint lepkének gyönge pikkelye,
Azt is porként elszórva..
Repülve messze még messzebbre vele.
2016.05.11.
Olvasták: 841
Két falevél találkozott
a befagyott patakot fedő jég
alatti kíméletlen sodrásban.
Összetapadtak a kavicságyban
s a vastagodó jég súlya
egymásba préselte
egy régi tavaszon hozott
változhatatlan erezetüket.
A jégkristályok lassan és erősen
fűzték egybe a két levél szövetét,
s a fagyban fogant szenvedély
új világot ...
a befagyott patakot fedő jég
alatti kíméletlen sodrásban.
Összetapadtak a kavicságyban
s a vastagodó jég súlya
egymásba préselte
egy régi tavaszon hozott
változhatatlan erezetüket.
A jégkristályok lassan és erősen
fűzték egybe a két levél szövetét,
s a fagyban fogant szenvedély
új világot ...
Olvasták: 795
...Mikor eljön az a reggel...
mindenki életében vannak olyan napok miben nincs semmi...
minden reggel így indul így is ér véget nem tudunk mit tenni...
ezért utáljuk reggeleinket...mint az eddigi összes napot...
talán majd egyszer szép lesz gondoljuk...és várjuk a holnapot...
ott állunk és nézünk a tükörbe...de nem látjuk ön magunk...
szinte átnézünk ...
mindenki életében vannak olyan napok miben nincs semmi...
minden reggel így indul így is ér véget nem tudunk mit tenni...
ezért utáljuk reggeleinket...mint az eddigi összes napot...
talán majd egyszer szép lesz gondoljuk...és várjuk a holnapot...
ott állunk és nézünk a tükörbe...de nem látjuk ön magunk...
szinte átnézünk ...
Olvasták: 806
...Utazás....
...mindannyian ezen a földön... csak utazok vagyunk...
...néha megállunk...leszállunk és várunk vagy véget ér utunk....
...miközben utazunk...nézünk az ablakon kifelé....
...meglátni másikban a szépet a jót...sokszor egy pillantás is elég...
...mint mikor ültünk a buszon és egyszer csak megláttuk valakit...
...a szív egy pillanatra ...
...mindannyian ezen a földön... csak utazok vagyunk...
...néha megállunk...leszállunk és várunk vagy véget ér utunk....
...miközben utazunk...nézünk az ablakon kifelé....
...meglátni másikban a szépet a jót...sokszor egy pillantás is elég...
...mint mikor ültünk a buszon és egyszer csak megláttuk valakit...
...a szív egy pillanatra ...
Olvasták: 752

