Ezen a csendes utcán magam járok.
Szépek a fenyők, szépek az árnyak.
Mindenfelé nyugtató mély csend honol.
Írásra késztetés van itt mindenhol.

A sudár fenyők engem verselni hívnak.
Írásra témákat nekem e séták adnak.
Üdülőnkbe érve érzem, hogy alkotnom kell,
hiszen ez ...

A széles Dunának két szép partján
a két város képe látszik
és a hátán fodrozódó hullámainak
tükrén közös hídjuk árnyéka játszik.

A Nap is rácsodálkozik e két városra,
amelyek között most már nincsen országhatár
és az eseményeknek a szilaj sodrása
őszinte szívekből baráti szívekbe jár.

S míg ezeken ábrándozom, a Duna ...

Ígértem, múltkor, hogy meglátogatlak, -
s csak ünnepekkor írtam levelet,
helyette, de, lelkem mélyén, a szándék
ott volt. Ígéret hamis nem lehet, -
nálam. A "jobb későn, mint soha" mondás
(bár egy kicsit hibádzik valahol)
most előugrik tegnapi homályból,
s egy megírt vers máris feléd lohol.
A lég liheg a túlfűtött melegtől,
s én is ...