Laza porcukorként fedi az esti tájat
a fehér hó, amelyen a komor, kopasz ágak
némán mutatnak az éji égbe sötét utat.
Csend van. Hófelhők takarják a csillagokat.

A házak fényes ablakai e tájra néznek,
majd lassacskán kihunynak mindenütt a fények
és átadja magát a világ a téli éjnek,
a csendes éjszaka pihentető békéjének.

Rózsamese - meserózsa.
Kis mesémnek címadója.
Rózsa virágzott a kertünkben,
szépsége ott él a lelkünkben.

Ott is marad az tavaszig,
amíg ismét majd bimbózik.
Amint a tavasz eljön,
a sok bimbó szárba szökken.

A rózsák ismét virágzanak szerte a kertünkben.
Szavam ne tévesszem: nem egy rózsa a közelünkben,
hanem rózsák ...

Szemükben csillog az értelem,
lelkükben élénk az érzelem.
Hisznek Ők a mesékben,
épp ezért szépek lélekben.

A meséknek a szereplői
lelküknek részben a vezetői.
Szépségektől épül a lélek.
Ez a szerepe a meséknek.

Okosodik ma a világ
élvezve a mesék hasznát,
gyarapítva a szókincsünket,
szépítve a lelki ...

Szobánk szép ablakfüggönyén
töredezetten jön át
a kertünkből az őszi fény,
mely lelkünk hullámhosszát

árasztja el lágyan, könnyedén.
Szobánk meghitt, csendes sarkában
a függöny és a táj szépségén
merengek el egymagamban.

A megosztott öröm megsokszorozott, szétosztott öröm,
őszinte valósággá vált lelki, tiszta örömözön.
Szív a szívnek őszinte öröm okozásával is üzen.
Így vezeti át a szív a szívet a gond- és bajtengeren.

Ahol a szívből a szívnek nem jön soha semmi,
ott az érzelmek talaján nem fog virág teremni.
De ahol a szeretet magja jó talajra ...

Ráterül az alkony a tájra
öltöztetve azt szürkülő ruhába.
Az őszi alkonynak hangulata
az egész tájat bűvkörébe vonja.

A fák, a fenyők, a növények zöldje
szürkül bele ebbe a képbe.
A házaknak változatos árnyképe
visz üde színt Rózsavölgybe.

Az alkony hangulatát az este váltja.
Sötétség terül e világra.
Csak ...