A szíve szépségét a kertre vetííti,
jelenben egy szebb jövő reményét kelti.
Keze varázskéz, melyben van a jövő,
a szépséget, gyümölcsöket termelő.

Varázslat, amit végez, nem hamis mária.
A terményekben van tiszta léte, tudása.
S hogy ezt önzetlen adja? Ezt teszi szív e,
őszinte ember- és természetszeretete.

Ő ezt tiszta szívből ...

Veled úgy voltam, talán sohasem

láttalak eddig, ámde alighogy

rád pillantottam, tudtam kedvesem,

te vagy az a különleges asszony,



aki érdekel engem, jóllehet

még szót sem váltottunk azelőtt. De,

miután én megismerhettelek,

mindent eltitkolhattál előttem,



csak a szerelmedet nem… Azóta

már ...

Emlékszel, mikor megszültél?
Boldogan tartottál a karodban engem,
Emlékszem, mikor először karodba vettél!
Boldog kis arcommal örömmel rádnéztem.

Emlékszel, mikor hazavittél?
Megmutattad otthonunkat, ahol majd családként élhetünk,
Emlékszem, mikor körbenéztem!
Ez a csodás, nyugodt otthon lesz a kezdetünk.

Emlékszel, mikor elringattál?
A ...

A Nő a legcsodásabb lény a földön,
varázslatos, ezernyi arca van.
Ha kell komoly, vagy épp komolytalan,
de foglyul ejt a szíve, mint a börtön
vigyáz reám, s míg büntetésem töltöm,
nem érzem mégsem ott rabnak magam.
A Nő a legcsodásabb lény a földön,
egy ősi misztikum sok emberöltőn.
Hiába annyi könyv, mind hasztalan.
Az élet nélküle ...

A szenvedély él és vár rám valahol,

életem nem céltalan, tán angyalom

is hív már, csak még a hangját nem hallom.

A világ tele van szerelemmel, vajon



lelkem találkozik - e még egyszer egy

olyan érző szenvedélyes lélekkel,

amely nem enged el. Mennyire vágyom

arra, ki a nevem kiáltja, s várom:

...

Lágy könnyek itatják át szemem,
mikor arra gondolok, én a legszebb
emléket hagyom hátra édes
gyermekeim, unokáim szívében:

a szeretetet, amely tán az
az egyetlen kis lehetőségünk arra
kérem, hogy bepillantsunk végre
az örökkévalóság szentélyébe...