Ittam a hegyeink parázsló borát
Csókoltam néma éji angyalt
Ütöttem pohárral a dal ritmusát
Míg csak rám nem talált a hajnal

Ó a tánc elült a dalnak vége már
Haza ballagunk én s a hajnal
Lehajtom fejem szívem félrevert harang
Összefogódzunk én s hajnal

Jártam az erdőt a hegyeken túl
Egymagamban a fölkelő nappal
Dúdoltam magányom ...

Az égbolt mintha nem is ünnepi lenne,
úgy burkolózott be a szürke fellegekbe.
Tegnap viszont napfény ragyogott az égen.
Reménykedtünk az ünnep szépségében.

De az ünnep ennek ellenére is szép,
mert érezzük a csodálatos lelkiségét,
hisz kimutatja a hitünknek az értékét,
nagyon magasztos, meghitt, tiszta érzését.

Az igazi szépség nemcsak ...

Albérletekben, eldugott hónapos szobákban
Nem öltözök fel majd és nem vetem be ágyam
nejlon zacskóban a kenyeret a hűtőben tartom
Fejemet éjente saját kezemre hajtom.

Most Tamás tán könyököl a híd korlátján
Bámul a szélesen hömpölygő vízbe
A zsebében lapuló dohányszemcsékkel
Szavak peregnek a mély feledésbe.

Ó álmok és múltak ...

Zene lengi körbe a teret,
elvarázsol, betölt testet, lelket.
A fákat szinte körülölelve
ivódik be a szívünkbe, lényünkbe.

Zene! Te csodálatos művészet!
Hassál az egész életünkre!
Még a Nap is nevet az égen!
Sugarai simogatnak szépen.

szétterülve a majálisozó tömegen,
s megpihenve az udvari térségen
elsimulnak e kora nyári ...

Közepesen erős szél borzolja a habokat
buzgón noszogatva a különböző vitorlákat.
A túlsó parti nádas zöldje visz nyugalmat
ebbe a tóparti, mozgalmas világba.

A Velencei-tó felszínén mint tört üvegcserepek
a bősz szél által gerjesztett hullámok kergetőznek,
fehér tajtékukkal dühöngve a partnak ütköznek,majd ott megnyugodva, kisimulva a tájban ...

Keserűség ha eláraszt, 
sóhajts mélyet, hosszút, 
haraggal kövezett sztráda 
mindenképpen rossz út. 
Az indulat ha enni kap 
hatalmasra dagad, 
többet akar, ha táplálod 
eszi nyugalmadat. 

Szíved marja, lelked gyötri, 
ha elönt a méreg, 
nem sorolok bölcsességet, 
ha felemészt, véged. 
Ne tápláld a haragodat, 
mert az ...