Igen, igen.. habár utam töretlen,
világszélen, valótól összetörten
állok, felettem varjak éhes árnya,
s egy sötét ország a múltját gyalázza,
handabandázik, jót hirdet ki rossznak,
s rosszat jónak.. Akik hazudnak: lopnak,
szavakkal is (nemcsak tettel!), gnóm eszme
gonoszsága becsületes szemekre
villan, megvadul fenyegető szélben
szolgává tett ...

Nem Vitéz János (s nem János Vitéz!)
egyik sem, mind-mind dicsekedni kész
a dicstelennel, s mondja, oly nagyon:
forgott ördöggel telt Vörös Malom,
de ő játszotta a főördögök
egyikét, cselből, míg közben köpött
arra, mit hirdetett, - hát várva vár
a Hatalomtól ezt-azt! Jár a száj,
perdül a nyelvről nyili-nyali dal..
Nem kérdés mit ér egy ...

Ugatását a távolodó múltból
olykor hallom. Szerettem, s nem szerettem.
Öreg volt, később vén, akárcsak én most,
s érte-magamért könnycsepp a szememben.

Meghalhatott volna, mivel hogy léte
nem őrzött mást már, csupán üres házat,
de enni kapott, éldegélt a kertben,
s néha rekedten ugatott: - VIGYÁZAT!

Meghalhatott volna: az is ...

Kérdésekben még kíváncsi halott:
el-eltűnődő halhatatlanod.
Válaszokban már haldokló magad:
valóság, amely máris megtagad.

Ha kérdezek: magamtól kérdezek, -
tőled sohasem álszent, gnóm sereg!
Mammon gőgös arany félholdja fenn,
s lent lelket lop idő, istentelen.

Kérdés, ha fáj is, fájjon csak nekem!
E fájdalomban ott a ...

Újév, Újév.
Sötét fa ága.
Rajta az ördög
lábát lóbálja.

Újév, Újév.
Fénylik fa ága.
Szép szárnyú angyal
szállt le reája.

Újév, Újév.
Ez milyen ének?
Ördöghang dörrent
angyalzenének.

Újév, Újév.
Fa üres ága.
Kit vett az ördög
hegyes szarvára?

Újév, Újév.
Fa üres ága.
Kit kísért ...