A Szent György - hegy lábánál
Van egy kedves város.
Ott születtem én is, mint Batsányi János.
Vízimalma újra forgatja a vizet,
S a fűzfákkal körülvett tó hullámaiban az idő
Arany napfényt fürdet.
A csillámló víztükör fehér hattyút ringat,
Búsan úszik szegény, jó barátot sirat.
Ott kezdtem totyogni, s ott húzta meg hajam
...
Van egy kedves város.
Ott születtem én is, mint Batsányi János.
Vízimalma újra forgatja a vizet,
S a fűzfákkal körülvett tó hullámaiban az idő
Arany napfényt fürdet.
A csillámló víztükör fehér hattyút ringat,
Búsan úszik szegény, jó barátot sirat.
Ott kezdtem totyogni, s ott húzta meg hajam
...
Olvasták: 791
Az Ön versének a helye...
Vannak még becsületes emberek,
Kiknek szavuk maga a szeretet,
Kezeikkel törlik a könnyedet,
Simogatja bársonyhang a szívemet.
Vannak még tisztességes emberek,
Kiknek a becsület többet jelent
Adott szavukkal, bármi történhet,
Tartják magukat az igérethez.
Vannak még csodálatos emberek,
Kiknek minden napjuk kikelet,
Hajnalban ...
Kiknek szavuk maga a szeretet,
Kezeikkel törlik a könnyedet,
Simogatja bársonyhang a szívemet.
Vannak még tisztességes emberek,
Kiknek a becsület többet jelent
Adott szavukkal, bármi történhet,
Tartják magukat az igérethez.
Vannak még csodálatos emberek,
Kiknek minden napjuk kikelet,
Hajnalban ...
Olvasták: 651
Ma reggel egy reményt keltő szelvényt vettem!
Szép lesz a mai sorsolásos estem!
A Nap is szebben ragyog fenn az égen!
E nap lett az én reménységem!
Egész nap örömmel tettem-vettem
és egyszer csak eljött a már várt estem!
A fotelomba éppen hogy beestem
és a tv-n a
Szép lesz a mai sorsolásos estem!
A Nap is szebben ragyog fenn az égen!
E nap lett az én reménységem!
Egész nap örömmel tettem-vettem
és egyszer csak eljött a már várt estem!
A fotelomba éppen hogy beestem
és a tv-n a
Olvasták: 634
Senki szívemből Téged ki nem űzhet.
mióta akkor sorsod, sorsomba fűzted.
mert lelki társad vagyok, már örökre!
az átjárót bezárom, a test csupán anyag!!
ha elmúlt, csak a szellem napfény-fátyla marad.
hogy bús légy, nem hagyhatom, értsd meg!
társam voltál a magányban, ...
mióta akkor sorsod, sorsomba fűzted.
mert lelki társad vagyok, már örökre!
az átjárót bezárom, a test csupán anyag!!
ha elmúlt, csak a szellem napfény-fátyla marad.
hogy bús légy, nem hagyhatom, értsd meg!
társam voltál a magányban, ...
Olvasták: 1068
Messze hív a végtelen,
örök rabsága
eltemet a hibámba
s elrepülök hirtelen.
Ádáz küzdelem már a jövő...
mint millió villám csapása
úgy taszít rabságba
vágyam, s majdani legyőzőm
még erőm telik harcolok,
sújthat sors rabsága
messze kiáltok, hát hiába
érzéseimhez hű ...
Olvasták: 803
Élet,
Csendesen ébred a város, nap nem kél vele még fel.
Lámpa világít ránk, fénye mutatja utunk.
Hó felhő sziluettje vidáman játszik az éggel.
Szép emléket idéz, általa múltba jutunk.
Visszatekintő gondolatunkkal szárnyal a szellem.
Csípi az arcunk dér, képzeletünk melegít.
Nincs, ami jobban védene minket ily hideg ellen.
Régi idők dala ...
Lámpa világít ránk, fénye mutatja utunk.
Hó felhő sziluettje vidáman játszik az éggel.
Szép emléket idéz, általa múltba jutunk.
Visszatekintő gondolatunkkal szárnyal a szellem.
Csípi az arcunk dér, képzeletünk melegít.
Nincs, ami jobban védene minket ily hideg ellen.
Régi idők dala ...
Olvasták: 868
