Hó esett...

Füstölnek a kémények
fehér háztetők felett,
az utcákon már reggel kint
játszanak a gyerekek.

Vidámak...

Elférne az arcomon
nekem is egy kis mosoly...
Kimegyek,s ha meglátnak,
céltáblának használnak.

Örülünk...

Én is örülök velük,
sose fogy el ...

Elvitt téged az ősz, elvitt a ma.
Elmúlt az élet összes mámora.
Te voltál az egyetlen segédje
a nyomorult kis életemnek.
Vége szakadt az útnak, amannak,
mely összehúzta pillantásunkat.
Te eltűntél és én még itt vagyok.
De az égen sok csillag ragyog,
miért engem hagytál amott leesni?
Lehetetlen nélküled nevetni,
mert nem ...

Megszületett Anna
Az unokatestvéred,
Hogy nagy az örömöd,
Azt nem is leplezed.

Mikor Síkfőkóton
Kora reggel felkelsz,
Futsz a hintába - hol
Hangosan énekelsz.

Zúg az egész erdő,
Csöpp szád azt harsogja:
Anna - Anna - Anna,
Sarah kisbabája.

A szomszédokat is
Hangod ...

Ezernyi csillag hull most az égből,
Fagyos kis tündérek suttognak az éjről.
Nem is tündérek, hópihék talán,
Jeges csillagpor hull a Földre rá.

Karácsony éjjelén az ablakból látom,
Fehérbe öltözött a táj kint a határon.
Lelkem megnyugszik, s béke járja át,
Boldogan kívánok jó éjszakát.

De a millió tündér nem alszik ...

Több mint három mákszemnyi
esztendő telt el, mióta először
találkoztunk. Egy kórház folyosón
rémülten tekintgettél erre az őrült
világra, egy fehér lepedőbe burkolva.

Egy pillanat volt csak, aztán elvittek.
S én ott álltam, csalódottan, tele
kétségekkel, szívembe rekedt szeretettel,
kavargó lélekkel, üresen de ...

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm ...