Újfent eljött a nap, amit minden évben kerülsz.
Igyekszel reggel minél később kelni,
csak hogy minél hamarabb múljon az idő.
Gondolataid próbálod terelni, sikertelenül.
Megveted mi eszedbe juttatja,
csak az a baj, hogy e nap csak erről szól,
s nehezen találsz egy elrejtett zugot,
hol még a gondolat is ...

Hűvös kezed megbénított,
A tudat idegeimbe
Hatolt, hogy gyökeret eresztél
Bennem, Hajnal. Fájó marásod

A koponyámba hasított.
Szólt az ébresztő döreje
Egy iskolai nap reggelén,
Tetten értél a szundításon.

Egy hang, mely nagyon távoli.
Nem hallom már, újonnan csengeni.
Dörgött az inkább, emlékszem...
Kellemes volt, mint a vasárnap reggel.

Forrón süt le a nyári nap sugára ,
Laczfi Lajos kalapjára .
Derék ember ő ,
erős , izmos , bajkeverő .

A bálát 1 kézzel emeli ,
a malomkövet két kézzel felemeli .
Ő a falúban a legerősebb legény ,
de sajnos nem egy észlény .

Éppen parasztmunkát végezve ,
János király érkezve .
Látja a király ezt a szorgalmas munkát ...

Húsomba vájnak komor reggelek.
Mardos az üresség, hogy nélküled ébredek.
Hiányod éget, mert nem hallom hangodat,
s mert agyam képtárából törölnöm kellett arcodat.
Tompán puffannak a szavak ha nevedet kimondom,
szívem megadóan elfogadja sorsom.
Néha azért felbukkan egy - egy messze suhant emlék,
hogy számban ...

Mindennap csak azt hallod, milyen volt régen.
Boldogság villant akkor a fiatal szívekben.
Megcsillant a vágy és az erkölcsök más nevében szóltak.
Elmélyülve az élet, unalmasabb felében szüntelen álmodoztak.

Reggel kilépsz az ajtón, máris a kezedbe nyomják
A világról szóló híreket, amik nem az életed ...